Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 9. 11:39 Közélet

A kormány is kiderítette, hogy az oktatással nagy gáz van

Tizenegy éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban – többek között erre a megállapításra jutott egy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült, nem nyilvános 2017. júniusi jelentés a szakképzésről, amit a Népszava szerzett meg. A beszámoló szerint 2010 és 2016 között a kormány szakképzési intézkedései nem használtak, továbbra is kedvezőtlen folyamatokat láthatunk ezen a területen.

A kormány a hiányszakmák (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) népszerűsítésére hozta létre 2010-ben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám a jelentés szerint ez nem sokat ért. A hat év alatt elért eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, ugyanis a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó programok (Arany János Programok, Hídprogramok) sem segítettek sokat. Ráadásul ezekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, így a jelentés szerint a kedvezőtlen tendencia megfordításához feltétlenül szükséges új lépéseket kialakítani.

A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, ezek nem értek el látványos eredményt – írja a jelentés, amely aggasztónak tartja, hogy 2016-ban tizenegy éves csúcsra ért a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ugyan a cél, hogy 2020-ra 10 százalékra csökkenjen ez az arány, egyre csak távolodunk ettől, miközben az uniós tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.

A gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, de a szakgimnáziumokból (2016 előtt szakközépiskolák) lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskolák) már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

Mindez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai tudásával is. A jelentés szerint a legnagyobb probléma, hogy

a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibeMeglett az eredménye annak, hogy leszállították a tankötelezettségi korhatárt.

 

Ezen túl humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.

Emellett 2012 és 2016 között jelentősen csökkent a 25-29 éves, a 30-34 éves és a 35-39 éves, szakgimnáziumban tanító pedagógusok száma (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), miközben a 60-64 éves tanárok száma több mint a duplájára nőtt.

A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése “nem feltétlen” oldja meg a problémát, ahogy a tanárutánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem.

A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni.

Összességében a jelentés szerint a 2010 és 2016 között bevezetett szakképzési intézkedések hatása nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat. Feltehetően a jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés tavaly decemberben módosította a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket. Hogy ezek mennyiben változtatnak a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, azt majd néhány év múlva látjuk meg az adatokból.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapesten kívül a szavazók felének nincs érettségijeÖsszességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

Közélet korai iskolaelhagyók közoktatás oktatás oktatáspolitika szakképzés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. február 27. 16:10 Közélet

A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.