Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 9. 11:39 Közélet

A kormány is kiderítette, hogy az oktatással nagy gáz van

Tizenegy éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban – többek között erre a megállapításra jutott egy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült, nem nyilvános 2017. júniusi jelentés a szakképzésről, amit a Népszava szerzett meg. A beszámoló szerint 2010 és 2016 között a kormány szakképzési intézkedései nem használtak, továbbra is kedvezőtlen folyamatokat láthatunk ezen a területen.

A kormány a hiányszakmák (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) népszerűsítésére hozta létre 2010-ben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám a jelentés szerint ez nem sokat ért. A hat év alatt elért eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, ugyanis a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó programok (Arany János Programok, Hídprogramok) sem segítettek sokat. Ráadásul ezekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, így a jelentés szerint a kedvezőtlen tendencia megfordításához feltétlenül szükséges új lépéseket kialakítani.

A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, ezek nem értek el látványos eredményt – írja a jelentés, amely aggasztónak tartja, hogy 2016-ban tizenegy éves csúcsra ért a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ugyan a cél, hogy 2020-ra 10 százalékra csökkenjen ez az arány, egyre csak távolodunk ettől, miközben az uniós tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.

A gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, de a szakgimnáziumokból (2016 előtt szakközépiskolák) lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskolák) már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

Mindez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai tudásával is. A jelentés szerint a legnagyobb probléma, hogy

a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibeMeglett az eredménye annak, hogy leszállították a tankötelezettségi korhatárt.

 

Ezen túl humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.

Emellett 2012 és 2016 között jelentősen csökkent a 25-29 éves, a 30-34 éves és a 35-39 éves, szakgimnáziumban tanító pedagógusok száma (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), miközben a 60-64 éves tanárok száma több mint a duplájára nőtt.

A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése “nem feltétlen” oldja meg a problémát, ahogy a tanárutánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem.

A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni.

Összességében a jelentés szerint a 2010 és 2016 között bevezetett szakképzési intézkedések hatása nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat. Feltehetően a jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés tavaly decemberben módosította a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket. Hogy ezek mennyiben változtatnak a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, azt majd néhány év múlva látjuk meg az adatokból.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapesten kívül a szavazók felének nincs érettségijeÖsszességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

Közélet korai iskolaelhagyók közoktatás oktatás oktatáspolitika szakképzés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.