Tizenegy éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban – többek között erre a megállapításra jutott egy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült, nem nyilvános 2017. júniusi jelentés a szakképzésről, amit a Népszava szerzett meg. A beszámoló szerint 2010 és 2016 között a kormány szakképzési intézkedései nem használtak, továbbra is kedvezőtlen folyamatokat láthatunk ezen a területen.
A kormány a hiányszakmák (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) népszerűsítésére hozta létre 2010-ben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám a jelentés szerint ez nem sokat ért. A hat év alatt elért eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, ugyanis a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.
A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó programok (Arany János Programok, Hídprogramok) sem segítettek sokat. Ráadásul ezekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, így a jelentés szerint a kedvezőtlen tendencia megfordításához feltétlenül szükséges új lépéseket kialakítani.
A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, ezek nem értek el látványos eredményt – írja a jelentés, amely aggasztónak tartja, hogy 2016-ban tizenegy éves csúcsra ért a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ugyan a cél, hogy 2020-ra 10 százalékra csökkenjen ez az arány, egyre csak távolodunk ettől, miközben az uniós tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.
A gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, de a szakgimnáziumokból (2016 előtt szakközépiskolák) lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskolák) már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.
Mindez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai tudásával is. A jelentés szerint a legnagyobb probléma, hogy
a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.
Ezen túl humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.
Emellett 2012 és 2016 között jelentősen csökkent a 25-29 éves, a 30-34 éves és a 35-39 éves, szakgimnáziumban tanító pedagógusok száma (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), miközben a 60-64 éves tanárok száma több mint a duplájára nőtt.
A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése “nem feltétlen” oldja meg a problémát, ahogy a tanárutánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem.
A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni.
Összességében a jelentés szerint a 2010 és 2016 között bevezetett szakképzési intézkedések hatása nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat. Feltehetően a jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés tavaly decemberben módosította a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket. Hogy ezek mennyiben változtatnak a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, azt majd néhány év múlva látjuk meg az adatokból.
Közélet
A Balatonnál lehet a magyar MotoGP-futam, az állam ötmilliárd forintja füstölt el
A hajdúnánási pályából jó eséllyel nem lesz semmi, jövőre valószínűleg a magántulajdonú Balaton Park Circuiton száguldhatnak a motorversenyzők.
Hírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényét
Előkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
Fontos
Az EU egyik leginkább vízfejű gazdasága a magyar
Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.
Vannak olyan országrészek, ahol több eső esett egy nap alatt, mint a megelőző három hónapban
Az ország nagy részén 24 óra alatt több csapadék hullott, mint a megelőző 30 napban, de voltak olyan mérőpontok, ahol az előző háromhavi mennyiséget is túlszárnyalta.
Európai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparban
Az év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.
