Tizenegy éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban – többek között erre a megállapításra jutott egy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült, nem nyilvános 2017. júniusi jelentés a szakképzésről, amit a Népszava szerzett meg. A beszámoló szerint 2010 és 2016 között a kormány szakképzési intézkedései nem használtak, továbbra is kedvezőtlen folyamatokat láthatunk ezen a területen.
A kormány a hiányszakmák (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) népszerűsítésére hozta létre 2010-ben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám a jelentés szerint ez nem sokat ért. A hat év alatt elért eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, ugyanis a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.
A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó programok (Arany János Programok, Hídprogramok) sem segítettek sokat. Ráadásul ezekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, így a jelentés szerint a kedvezőtlen tendencia megfordításához feltétlenül szükséges új lépéseket kialakítani.
A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, ezek nem értek el látványos eredményt – írja a jelentés, amely aggasztónak tartja, hogy 2016-ban tizenegy éves csúcsra ért a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ugyan a cél, hogy 2020-ra 10 százalékra csökkenjen ez az arány, egyre csak távolodunk ettől, miközben az uniós tagországok összesített átlaga folyamatosan javul.
A gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, de a szakgimnáziumokból (2016 előtt szakközépiskolák) lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskolák) már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.
Mindez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai tudásával is. A jelentés szerint a legnagyobb probléma, hogy
a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.
Ezen túl humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.
Emellett 2012 és 2016 között jelentősen csökkent a 25-29 éves, a 30-34 éves és a 35-39 éves, szakgimnáziumban tanító pedagógusok száma (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), miközben a 60-64 éves tanárok száma több mint a duplájára nőtt.
A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése “nem feltétlen” oldja meg a problémát, ahogy a tanárutánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem.
A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni.
Összességében a jelentés szerint a 2010 és 2016 között bevezetett szakképzési intézkedések hatása nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat. Feltehetően a jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés tavaly decemberben módosította a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket. Hogy ezek mennyiben változtatnak a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, azt majd néhány év múlva látjuk meg az adatokból.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
