Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 7. 08:33 Közélet

Egy félév alatt hirtelen 16 ezerrel csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma

Az előző iskolai tanévben az első és a második félév között 82 ezerről 66 ezerre csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma. Egy félév alatt hirtelen 16 ezer tanulónak javult látványosan a tanulmányi teljesítménye, legalábbis az Oktatási Hivatal adatai szerint. A valóságban azonban valószínűleg közel sem ennyire eredményes a lemorzsolódás elleni program.

Márciusban írtuk meg, hogy a 2017/2018-as tanév első félévi adatai szerint az általános iskolától a gimnáziumig a tanulók 11 százalékát fenyegette a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Ez az arány a tanév végére 8,9 százalékra mérséklődött.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszer névre keresztelt statisztikát a 2016/2017-es tanév második féléve óta vezeti a hivatal, tehát mindössze három félév adatai állnak rendelkezésre. Az első felméréskor 81 ezer lemorzsolódással veszélyeztetett diákot számoltak, tehát ehhez képest is óriási javulást jeleznek a legfrissebb adatok. 

Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy mi lehet a magyarázata a jelentős csökkenésnek, amire azt a választ kaptuk, hogy a jelzőrendszer bevezetése miatt a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, és az intézmények keresik azokat a támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a tanulmányi eredmények javításában. A hivatal szerint a lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények az elmúlt időszakban célzott szakmai támogatást kaptak, és kapnak továbbra is uniós pályázatok keretében, illetve a hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaitól.

Emellett az Oktatási Hivatal szerint az is közrejátszhat, hogy jellemző, hogy félévkor pedagógiai megfontolásokból kissé szigorúbban értékelik a tanulói előmenetelt az iskolák, mint a tanév végén. Ezt azonban nem támasztja alá, hogy a 2016/2017-es tanév végén is 81 ezer diákot veszélyeztetett az iskolai  lemorzsolódás, hasonlóan az előző tanév első félévéhez (amikor 82 ezeret). 

A legfrissebb adatok szerint ráadásul minden egyes megyében és a fővárosban is mérséklődött a korai iskolaelhagyással fenyegetett tanulók aránya (1,2-3,4 százalékkal), ami azt feltételezi, hogy az ország egész területén hatékonyan sikerül fellépniük az iskoláknak a tanulók tanulmányi eredmények javítása érdekében.

 

Kedvező lenne, ha a számok a valóságot tükröznék, és valóban csökkenő tendenciát mutatna a lemorzsolódással fenyegetett diákok száma az országban, ám a jelzőrendszer megbízhatóságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy hirtelen 16 ezer fővel mérséklődött a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók száma. Ahhoz túlságosan rövid ideje fut még a lemorzsolódás elleni program, hogy ilyen látványos eredményt sikerüljön elérni, ráadásul az sem tűnik reálisnak, hogy az ország minden részén egyszerre beinduljon a javulás.

Az atv.hu éppen júliusban írt arról, hogy ugyan van lemorzsolódás elleni program, mivel nincs átfogó cselekvésterv és az iskoláknak – sokszor tanárhiány mellett – saját hatáskörükben kell megoldaniuk a leszakadó diákok felhúzását, sokszor egyszerűbb továbblökni a diákokat és egyszerűen felhúzni a tanulmányi eredményüket. Ez egy sokkal valószínűbb forgatókönyv és magyarázat lehet arra, hogy miért javult ilyen látványosan sok korábban lemorzsolódással veszélyeztetett diák tanulmányi eredménye egy félév alatt.

A jelzőrendszer felállítása nyilvánvalóan elvárásokat támaszt az oktatási intézmények felé, amelyek próbálnak megfelelni, ám hogy ezt valódi eszközökkel vagy trükközéssel teszik, az nem derül ki a statisztikából.

Közélet korai iskolaelhagyók lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.