Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 7. 08:33 Közélet

Egy félév alatt hirtelen 16 ezerrel csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma

Az előző iskolai tanévben az első és a második félév között 82 ezerről 66 ezerre csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma. Egy félév alatt hirtelen 16 ezer tanulónak javult látványosan a tanulmányi teljesítménye, legalábbis az Oktatási Hivatal adatai szerint. A valóságban azonban valószínűleg közel sem ennyire eredményes a lemorzsolódás elleni program.

Márciusban írtuk meg, hogy a 2017/2018-as tanév első félévi adatai szerint az általános iskolától a gimnáziumig a tanulók 11 százalékát fenyegette a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Ez az arány a tanév végére 8,9 százalékra mérséklődött.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszer névre keresztelt statisztikát a 2016/2017-es tanév második féléve óta vezeti a hivatal, tehát mindössze három félév adatai állnak rendelkezésre. Az első felméréskor 81 ezer lemorzsolódással veszélyeztetett diákot számoltak, tehát ehhez képest is óriási javulást jeleznek a legfrissebb adatok. 

Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy mi lehet a magyarázata a jelentős csökkenésnek, amire azt a választ kaptuk, hogy a jelzőrendszer bevezetése miatt a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, és az intézmények keresik azokat a támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a tanulmányi eredmények javításában. A hivatal szerint a lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények az elmúlt időszakban célzott szakmai támogatást kaptak, és kapnak továbbra is uniós pályázatok keretében, illetve a hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaitól.

Emellett az Oktatási Hivatal szerint az is közrejátszhat, hogy jellemző, hogy félévkor pedagógiai megfontolásokból kissé szigorúbban értékelik a tanulói előmenetelt az iskolák, mint a tanév végén. Ezt azonban nem támasztja alá, hogy a 2016/2017-es tanév végén is 81 ezer diákot veszélyeztetett az iskolai  lemorzsolódás, hasonlóan az előző tanév első félévéhez (amikor 82 ezeret). 

A legfrissebb adatok szerint ráadásul minden egyes megyében és a fővárosban is mérséklődött a korai iskolaelhagyással fenyegetett tanulók aránya (1,2-3,4 százalékkal), ami azt feltételezi, hogy az ország egész területén hatékonyan sikerül fellépniük az iskoláknak a tanulók tanulmányi eredmények javítása érdekében.

 

Kedvező lenne, ha a számok a valóságot tükröznék, és valóban csökkenő tendenciát mutatna a lemorzsolódással fenyegetett diákok száma az országban, ám a jelzőrendszer megbízhatóságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy hirtelen 16 ezer fővel mérséklődött a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók száma. Ahhoz túlságosan rövid ideje fut még a lemorzsolódás elleni program, hogy ilyen látványos eredményt sikerüljön elérni, ráadásul az sem tűnik reálisnak, hogy az ország minden részén egyszerre beinduljon a javulás.

Az atv.hu éppen júliusban írt arról, hogy ugyan van lemorzsolódás elleni program, mivel nincs átfogó cselekvésterv és az iskoláknak – sokszor tanárhiány mellett – saját hatáskörükben kell megoldaniuk a leszakadó diákok felhúzását, sokszor egyszerűbb továbblökni a diákokat és egyszerűen felhúzni a tanulmányi eredményüket. Ez egy sokkal valószínűbb forgatókönyv és magyarázat lehet arra, hogy miért javult ilyen látványosan sok korábban lemorzsolódással veszélyeztetett diák tanulmányi eredménye egy félév alatt.

A jelzőrendszer felállítása nyilvánvalóan elvárásokat támaszt az oktatási intézmények felé, amelyek próbálnak megfelelni, ám hogy ezt valódi eszközökkel vagy trükközéssel teszik, az nem derül ki a statisztikából.

Közélet korai iskolaelhagyók lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. május 27. 08:23 Közélet

Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője

A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.

Váczi István
2020. május 27. 06:29 Közélet

Mire vége a járványnak, nagyon felkészültek leszünk rá

Az egészségügyi felszerelések terén önellátásra törekszik a kormány, sőt, mintha ezt más ágazatokra is ki akarná terjeszteni, ami furcsa egy nyitott gazdaságban.

Jandó Zoltán
2020. május 19. 17:15 Közélet, Vállalat

Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. május 28. 15:04 Vállalat

“Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz”

Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

Jandó Zoltán
2020. május 28. 06:40 Vállalat

Több tízezer magyar munkahely úszhatott el a későn jött segítségen

A gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.

Fabók Bálint
2020. május 26. 12:22 Vállalat

Utolsókat rúgja a nagy múltú Ajka Kristály, bontani kezdték az üveggyárat

A rendszerváltás idején még 1300 embert alkalmazó gyár fénykorában szinte kizárólag gazdag országokba exportált, mostanra azonban nagyjából 15 embernek ad munkát.