Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 7. 08:33 Közélet

Egy félév alatt hirtelen 16 ezerrel csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma

Az előző iskolai tanévben az első és a második félév között 82 ezerről 66 ezerre csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma. Egy félév alatt hirtelen 16 ezer tanulónak javult látványosan a tanulmányi teljesítménye, legalábbis az Oktatási Hivatal adatai szerint. A valóságban azonban valószínűleg közel sem ennyire eredményes a lemorzsolódás elleni program.

Márciusban írtuk meg, hogy a 2017/2018-as tanév első félévi adatai szerint az általános iskolától a gimnáziumig a tanulók 11 százalékát fenyegette a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Ez az arány a tanév végére 8,9 százalékra mérséklődött.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszer névre keresztelt statisztikát a 2016/2017-es tanév második féléve óta vezeti a hivatal, tehát mindössze három félév adatai állnak rendelkezésre. Az első felméréskor 81 ezer lemorzsolódással veszélyeztetett diákot számoltak, tehát ehhez képest is óriási javulást jeleznek a legfrissebb adatok. 

Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy mi lehet a magyarázata a jelentős csökkenésnek, amire azt a választ kaptuk, hogy a jelzőrendszer bevezetése miatt a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, és az intézmények keresik azokat a támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a tanulmányi eredmények javításában. A hivatal szerint a lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények az elmúlt időszakban célzott szakmai támogatást kaptak, és kapnak továbbra is uniós pályázatok keretében, illetve a hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaitól.

Emellett az Oktatási Hivatal szerint az is közrejátszhat, hogy jellemző, hogy félévkor pedagógiai megfontolásokból kissé szigorúbban értékelik a tanulói előmenetelt az iskolák, mint a tanév végén. Ezt azonban nem támasztja alá, hogy a 2016/2017-es tanév végén is 81 ezer diákot veszélyeztetett az iskolai  lemorzsolódás, hasonlóan az előző tanév első félévéhez (amikor 82 ezeret). 

A legfrissebb adatok szerint ráadásul minden egyes megyében és a fővárosban is mérséklődött a korai iskolaelhagyással fenyegetett tanulók aránya (1,2-3,4 százalékkal), ami azt feltételezi, hogy az ország egész területén hatékonyan sikerül fellépniük az iskoláknak a tanulók tanulmányi eredmények javítása érdekében.

 

Kedvező lenne, ha a számok a valóságot tükröznék, és valóban csökkenő tendenciát mutatna a lemorzsolódással fenyegetett diákok száma az országban, ám a jelzőrendszer megbízhatóságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy hirtelen 16 ezer fővel mérséklődött a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók száma. Ahhoz túlságosan rövid ideje fut még a lemorzsolódás elleni program, hogy ilyen látványos eredményt sikerüljön elérni, ráadásul az sem tűnik reálisnak, hogy az ország minden részén egyszerre beinduljon a javulás.

Az atv.hu éppen júliusban írt arról, hogy ugyan van lemorzsolódás elleni program, mivel nincs átfogó cselekvésterv és az iskoláknak – sokszor tanárhiány mellett – saját hatáskörükben kell megoldaniuk a leszakadó diákok felhúzását, sokszor egyszerűbb továbblökni a diákokat és egyszerűen felhúzni a tanulmányi eredményüket. Ez egy sokkal valószínűbb forgatókönyv és magyarázat lehet arra, hogy miért javult ilyen látványosan sok korábban lemorzsolódással veszélyeztetett diák tanulmányi eredménye egy félév alatt.

A jelzőrendszer felállítása nyilvánvalóan elvárásokat támaszt az oktatási intézmények felé, amelyek próbálnak megfelelni, ám hogy ezt valódi eszközökkel vagy trükközéssel teszik, az nem derül ki a statisztikából.

Közélet korai iskolaelhagyók lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Sok család reáljövedelmében most állhat be a fordulat. Ilyenkor érdemes lenne a kormánynak óvatosságra inteni.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.