Októberben Nagy Márton célul tűzte ki, hogy Budapesten 1 millió forintos négyzetméterár alatt maradjanak az ingatlanok. Mostanra ilyenek alig maradtak.
Demográfiai, gazdasági és környezetvédelmi érvek is szólnak amellett, hogy sokkal több új lakás épüljön az országban, mint az elmúlt években.
Ma már senki nem kapja fel a fejét 100 millió feletti árakra Budapesten, Budán a 200 milliós árakhoz kezdhetünk hozzászokni.
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Hullámvasútra kerültek az állam lakástámogatásai kiadásai az elmúlt években: a 2022-es rekord után idén jött az elmúlt 10 év mélypontja.
Nagy Márton azt szeretné, hogy egymillió forint alatt maradjon a lakáson négyzetméterára a fővárosban, de átlagosan már most is felette van.
A kormány intézkedései mellett a piacra ömlő befektetői milliárdok hozhatnak fordulatot az előző évek pangása után a hazai ingatlanpiacon.
A miniszterelnök veje erősít a Dunakorzón és a Vörösmarty téren, miközben az adófizetés mezőt kormányzati segítséggel elkerülte a nyereséget illetően.