Az idei díjazottak munkássága a magyar fejlődési modellel kapcsolatos viták szempontjából is érdekes, de bírálója is egyre több van.
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
Önálló országként a világ negyven legszegényebb országa között lenne a Gázai övezet. De mi az oka annak, hogy még Ciszjordániánál is háromszor szegényebb?
A Magyarországon is példaországként emlegetett Dél-Korea a növekedés mellett sok negatív csúcsot is tart, a születések, öngyilkosságok, boldogtalanság, az időskori szegénység és a nemek közti egyenlőtlenség terén is.
A dél-koreai fejlődési recept sok helyen, így Magyarországon is népszerű, de a világgazdaság átalakulása és a technológiai fejlődés miatt a nemzeti tőke és nemzeti bajnokok kitermelése egyre kevésbé célravezető.
Más-már területek esetén különböző módokon hat a gazdasági fejlődés a zajszennyezettség szintjére
A KSH mérései szerint 39 természethasználattal kapcsolatos indikátorból csak 13 alakulása értékelhető pozitívan.
Gulyás Gergely fontos előrelépésről beszélt, de a fejlettségi rangsorban összesen egyetlen helyet léptünk előre az EU-tagállamok között, miközben körülöttünk cserélődtek az országok.
A V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.
Bár külföldön ópiumtermeléséről hírhedt, az afgán gazdaság alapját valójában a nemzetközi segélyek adták, amelyek elapadása gyorsan válságot hozhat, és ezen a mesés ásványkincsek sem segítenek.