Európa egyre kevésbé bízik az amerikai védelmi garanciákban, de a függetlenedés évi több százmilliárd euróba kerülne, és számos akadályba ütközik.
A hétvégi müncheni konferencia sokkjára és az induló amerikai-orosz tárgyalásokra próbálnak választ adni.
A nagy és heroikus személyek tetteinek jelentősége helyett manapság inkább tágabb társadalmi jelenségekkel magyarázzák a történelem fordulatait.
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
A geopolitikai kihívások miatt ismét napirendre került az EU reformja és bővítése. Ez a magyar érdeket sérti, de Orbán hatalmi érdekeit nem feltétlenül.
Franciaország demográfiai fordulóponthoz érkezett, a népességnövekedés zöme már a bevándorlásból ered.
A globális autópiac drámai változásával szállna szembe Macron, de terveit nem osztja mindenki. Főként a németek nem.
A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
Az ukrajnai orosz invázió farvizén ismét felmerült, hogy az EU erősebb védelmi uniót, netalántán közös hadsereget hozzon létre.
A Tajvannal kapcsolatos megjegyzéseiért leginkább az amerikaiak vannak rá kiakadva, miközben a lengyel miniszterelnök Washingtonban anti-Macront játszik.