Nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között, de például a tanársegédeknél nagyítóval kell keresni a tisztességes megélhetést nyújtó fizetést biztosító helyeket.
Mára a régiós lemaradáson is túl vagyunk, a hazai hátrány kezd behozhatatlan lenni.
Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.
Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.
A kuratóriumokba politikai alapon beültetett tagok akár évtizedekig is a székükben maradhatnak.
A magyar diákokat drága külföldi ösztöndíjasokkal pótolta a kormány a hazai egyetemeken. Miközben egyre kevesebb magyar fiatal jár a hazai felsőoktatásba, annak minősége is folyamatosan romlik.
Egy elméleti modell szerint jobban járhatnának a felvételizők, ha nem függne annyira a pontszámuktól, hogy melyik egyetemre kerülnek be.
Adatokkal is alátámasztották, hogy a közösségi média által közvetített hamis kép súlyos negatív következményekkel járhat az egyetemisták mentális egészségére.
A rosszul felmért helyzetből rosszul választott szak lehet, ami aztán rosszabbul fizető munkahelyekhez juttatja a diákokat.
A felsőoktatásba 2020 óta emelt szintű érettségivel és legalább 280 ponttal juthatnak be a felvételizők, ami úgy tűnik, hogy az egyenlőtlenségek növekedésével járhat.