Az átlagfizetésekhez viszonyítva az európai fővárosok között Budapesten nem mondható olcsónak a tömegközlekedés.
Péntektől a Volánbusz és a BKV már 180 forinttal veszi drágábban a dízel literjét a rögzített 480 forintnál. Ez a kutakra terelheti a cégek járműveinek egy részét.
Titokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal.
A BKK berendezéseit érdemes életben tartani, de a magyar vállalkozók hiába készültek, a munkát a visszavont tenderek után az eredeti szállító, a T-Systems kapja meg.
Hiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.
A BKV buszai ötször gyakrabban hibásodnak meg, mint a sokkal fiatalabb flottával dolgozó, piaci alapon kiválasztott szolgáltatók járművei.
Ha nincs elég utas, akkor nincs elég jegy- és bérletbevétel, a kiadások nagy része viszont fix, a menetrend átszabása viszont mintha tabu lenne.
Térképre vittük, hogy merre mennyi autós, tömegközlekedő, gyalogos és kerékpáros jár.
Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.
A kerékpáros turisták mellett a mindennap biciklizők is nagy hasznát vehetik a szentendrei, a váci, a balatoni és az érdi kerékpárutak budapesti bekötésének.