Az új KRESZ-ben tervezett sebességhatár-emeléshez hasonló történt 2018-ban Ausztriában, de másfél évvel később környezetvédelmi okok miatt visszakozott a lazítástól az osztrák kormány.
Drágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.
Miközben öt sztráda hozza az útdíjbevételek nagy részét, a kormány pénznyelőnek ígérkező gyorsforgalmi utakat építtet. Pedig már most is van elrettentő példa.
A nehéz költségvetési helyzetben az egyre többet késő MÁV-ra nincs pénz, a Nyíregyházától Szatmárnémetiig tartó autópályára viszont van.
Az alkalmi sztrádahasználók egy nagyságrenddel drágábban autóznak a sokat utazókhoz képest, és ezen az egynapos matrica sem változtat majd érdemben.
A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.
Az ezermilliárdokért épült sztrádahálózat több mint felén 20 százalék alatti a kihasználtság, ezek helyett elég lett volna kétszer egysávos főút is.
Nem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Az autósok régi igényét teljesíthetik ezzel, amit az előző kormány ellenzett.
Mik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.