A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
A kormány is látja, hogy megint főleg a kisboltokat hozta nehéz helyzetbe.
Bár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.
Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.
Az ársapkához és az ezt felváltó kötelező akciózás szabályaihoz képest kevésbé torzítja a piacot az árrés 10 százalékosra korlátozása.
Az államilag támogatott gyógyszerekból származó bevétel elinflálódott, emiatt is drágul a C-vitamin, a sampon, a gyógytea, és hasonlók a gyógyszertárakban.
Megint a boltosokat venné elő a kormány, de az adatok nem igazolják, hogy érdemben növelték volna árrésüket, és ezért lenne drágább a tej vagy a sajt.
Valószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.
A szektor szereplői sohasem magyaráztak meg egy fontos részletet, így aztán nem értik a fogyasztók, hogy miért olyan magas a kereskedelmi árrés, és mi az oka annak, hogy az adók nélküli üzemanyag áraink az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Hatalmasat nyert a Mol az európai szintű üzemanyaghiányon, de még nagyobbat azon, hogy finomítói jelentős részben orosz olajat használnak.