Növekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.
Hamarosan az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokra is kiterjeszti pénzügyi szankcióit az Egyesült Államok, amitől az orosz hadiipar importjának elfojtását remélik, bár sok a potenciális buktató.
Magyarország nagyobb összeggel járult hozzá az amerikaiak által szankcionál orosz bank alaptőkéjéhez, mint amennyi kölcsönt a pénzintézet kihelyezett a magyar ügyfeleihez.
Az orosz érdekkörbe tartozó Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankciók után kérdéses a pénzintézet jövője, és benne a magyar részvétel.
Oroszország nem omlott össze, de a nyár végére az olajbevételek elapadtak, az ipar megrogyott és a költségvetés is egyre nehezebben bírja a háború költségeit. Az azonban még mindig kérdéses, hogy ennek lesz-e hatása a moszkvai politikára.
A gazdasági fegyverek minden korábbinál komolyabb szerepet kaptak az ukrajnai háborúban, és a harctéri helyzetre is közvetlen hatással van a pénzügyi hadviselés.
Moszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.
A magyar külügyminiszter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki az uniós szankciók elől próbál kifarolni.
Az amerikai szankciók miatt nincs vevő az olajra, így nem tudják kifizetni az importszámlát sem Iránban.
Keményvalutára van szüksége Venezuelának, hogy ne dőljön be végképp, és Oroszországból meg is kapja.