Magyarországon már minden tizedik forintjukat online költik el az emberek, ennek apropóján megnéztük, hogy egy főleg alapélelmiszereket tartalmazó, átlagosnak mondható bevásárlás mennyibe kerülne négy online láncnál.
A saját G7-es kosarunkkal 12 százalékos éves szintű átlagos élelmiszer inflációt mértünk februárban. Árstop nélkül 13,6 lenne, de ez csak pár száz forint könnyítést jelent egy nagyobb bevásárlásnál.
Nem azok, amelyeknek az árát befagyasztotta a kormány a tavaly október közepi szinten.
Október óta az árstop által érintett termékek jellemzően meredekebben drágultak a diszkontokban az átlagosnál, noha még így is viszonylag olcsón lehetett őket megvásárolni.
Nagyot fordult a világ 2021 végére, decemberben a méréseink szerint 13-15 százalékra ugrott az élelmiszerinfláció üteme.
Gyermek nélkül ez nettó 240 ezer forintos belépő szint, ami körülbelül megfelhehet a mai magyar nettó medián bér értékének.
Van, ami 75 százalékkal ment fel, de akad, ami 40 százalékkal olcsóbb most, mint egy éve. Hogy jön ki ebből a hivatalos 6 százalékos élelmiszer-infláció?
Egy nagy bevásárlás ennek ellenére is jóval drágább. A részletes árlistából kiderül, mi okozza az eltéréseket - itt az Aldi-Lidl sorozatunk újabb része.
Magyarországgal összehasonlítva a svájci Aldi árai általában csillagászati magasságokban vannak, ám még Zürichben is találtunk több olyan terméket, amely ott olcsóbb.
Itt van az infláció, amire számítottunk, a háztartásoknak a tejár masszív emelkedése fájhat a legjobban. Az otthon készített túrós palacsinta ma jóval drágább, mint egy éve.