A rövid válasz az, hogy nem. A hosszabb, hogy tényleg javult a helyzet, de főleg a globális trendek miatt, és még mindig csak a fény látszik az alagút végén.
Közel nyolcszorosára emelkedett a bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit keletkezett. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon történt.
Van egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Alsó hangon 35 ezer alkalmazott hiányzik az ágazatból. A cégek versenyeznek az alkalmazottakért, ami nagyon komoly béremelkedést hozhat már rövidtávon is.
Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.
Miközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
A szinte hagyományosan alacsony fizetéseket adó kulturális, szórakoztató ágazat sajátos módon vészeli át a munkaerőpiaci feszültségeket.
Az elvonások még a fideszes önkormányzatokat is padlóra küldték volna, ha nem jön a látszólag véletlenszerűen osztogatott kompenzáció.
A tavalyi több tízmilliárd forintos kiesés után a szektor lassan éledezik, a koronavírus megjelenése óta az előző volt a mozik legjobb hétvégéje.
Sokan csalódtak a vendéglátásban a járvány hullámaival együtt mozgó leépítési hullámok miatt. A rosszabb munkakörülmények, a szürkefoglalkoztatás hosszabb távon hátrány más szektorokhoz képest.