Érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit A közoktatás indikátorrendszere 2021 című, nemrég megjelent kötet szerzői.
Növekszik az infokommunikációs szakma népszerűsége Magyarországon, de nem kiemelkedő mértékben, és a nemek közötti egyenlőtlenségek letörése is várat még magára.
A háború és a klímaválság miatt is jó lenne, ha nem kellene olyan sok energiahordozót importálni, de a gáz népszerűsége még nőtt is az utóbbi években.
Az ellenzéki pártlistákra leadott szavazatok arányait is térképekre tettük az immár teljesen végleges választási eredmények alapján.
A tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.
A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.
A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.
Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.
A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.
Sokan nem tartják elég hatékonynak a vakcinákat, pedig a járványadatokból kiderül, hogy az oltásoknak köszönhetően sokkal jobb helyzetben van a társadalom, mint a harmadik hullám idején.