Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A következő hónapokban akár 16 százalékos szintre is felszökő infláció következményeit bár mindenki érzékelheti Magyarországon, de annak mértéke korántsem egyenlő, hogy ezzel a jövedelmek mennyire képesek lépést tartani. Az elmúlt években tapasztalt béremelkedés ellenére ugyanis jókora jövedelemkülönbségek mutatkoznak az országban a részletesebb statisztikákat figyelembe véve.

Ezekről talán a legszemléletesebben az alábbi, járási szintű térkép árulkodik. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal ebben a bontásban csak a 2019-re és a 2020-ra vonatkozó adatokat közli, az mindenesetre jól látszik, hogy a legszegényebb vidéki térséghez képest a leggazdagabban közel két és félszer magasabb volt az átlagkereset. Érdemes az éveket jelölő gombokra kattintva váltogatni a megjelenített adatokat, mivel még e két év között is látványos bérnövekedést mutat az ábra, de a jövedelemkülönbségek közben nem mérséklődtek.

Mindez annak tükrében figyelemre méltó, hogy az északkeleti, északi-alföldi és dél-dunántúli térségekben tapasztalt fizetésemelkedések arányaikat tekintve jellemzően nem mondhatók alacsonynak az országos átlaghoz képest – ezekben a térségekben ugyanis olyan kis fizetések jellemzők, hogy azok a viszonylag nagy arányú emelések ellenére sem közelítettek érdemben az országos átlaghoz. A jelenséget szemlélteti, hogy a százalékban és az abszolút értében – vagyis forintban – kifejezett változások más mintázatokat rajzolnak ki az alábbi térképen.

Területi jövedelemkülönbségek persze minden országban előfordulnak, ezek mértéke azonban meglehetősen változó. Az Eurostat vásárlóerővel kiigazított regionális adatainak országonkénti szórásait – vagyis lényegében az átlagtól vett átlagos eltéréseket – nézve Magyarország jobbára a nagyobb területi különbségekkel jellemezhető országok között található*Az összehasonlításba azokat az országokat vontuk be, amelyekben legalább annyi régió megkülönböztethető, mint Magyarországon (azaz nyolc)., de a mediterrán országokban (Görögország kivételével) és Romániában jellemzően még szélsőségesebbek az eltérések.

Érdemes a szórások mellett magukra a regionális adatokra is egy pillantást vetni, így még inkább érzékelhető, hogy mit jelentenek a magyarországi különbségek például a szomszédos Ausztriában tapasztaltakhoz képest, ahol kifejezetten alacsonyak a regionális jövedelmi eltérések.

Jórészt a budapesti háztartások országos viszonylatban kiemelkedő helyzete miatt a pirosas-lilás magyar görbék között jókora távolságok mutatkoznak, míg az osztrák vonalak egymáshoz meglehetősen közel (és a magyaroknál jóval magasabban) húzódnak – érdekesség, hogy Ausztriában épp a bécsi háztartások jellemezhetők a legrosszabb anyagi helyzettel, igaz, ez valamelyest annak is betudható lehet, hogy az ábrázolt jövedelemadatok az árszínvonallal korrigáltak.

Az egyenlőtlenségeknek természetesen vannak sokkal szélesebb körben használt mutatói is, mint például a Gini-együttható és a lakosság legjobban és a legrosszabbul kereső húsz százalékának jövedelmi különbségeit kifejező hányados. Ezek minimális mértékű változásai az elmúlt tíz évben arra engednek következtetni, ami az előbbi ábrán is jól látszik: a hagyományosan leszakadt régiók ugyan ki nem maradtak a közelmúltban lezajlott életszínvonal-javulásból, felzárkózni azonban nem tudtak. Az itt élők kedvezőtlen gazdasági körülményeknek való viszonylagosan erős kitettsége fennmaradt tehát, miközben a kormánypárt szavazóbázisának fontos részét adják, amit belátva egyáltalán nem meglepő a világszerte rendkívül magas infláció sajátos magyarországi kezelése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt még ennyire narancssárga az országA közel 3200 magyarországi településből mindössze 351 olyan volt, ahol csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága 2018-hoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vásárlók harmada úgy érzi, piaci áron nem tudná megvenni az árstopos élelmiszertMegtalálják a vásárlók a rögzített áras termékeket a polcokon? Mennyire fájna az árstop eltörlése? Kiderül a Reacty Digital és a G7 közös felméréséből.

Adat béremelkedés infláció jövedelem jövedelemkülönbségek Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Katona Hajnalka
2022. augusztus 14. 13:13 Adat

A közösségi média növeli a depresszió esélyét a fiatal felnőtteknél

Adatokkal is alátámasztották, hogy a közösségi média által közvetített hamis kép súlyos negatív következményekkel járhat az egyetemisták mentális egészségére.

Jandó Zoltán
2022. augusztus 9. 11:36 Adat

Az üzemanyagárstop nélkül 18 százalék lenne az infláció

Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.

Katona Hajnalka
2022. augusztus 8. 04:34 Adat

125 millió ember szenved Európában a zajszennyezéstől, és a gazdaság fejlettségétől is függ, mikor érzik ezt problémának

Más-már területek esetén különböző módokon hat a gazdasági fejlődés a zajszennyezettség szintjére

Fontos

Mészáros R. Tamás
2022. augusztus 16. 04:34 Világ

Adóslázadás rengette meg a kifulladó kínai ingatlanpiacot

Az utóbbi bő egy évben számos kínai ingatlanfejlesztő jutott csődközelbe, rengeteg beruházás leállt, az eladások erősen csökkennek. Most a félkész lakásokat előre megvásárló emberek azzal fenyegetnek, hogy nem fizetik tovább hiteleiket, amire a kormány is kénytelen reagálni.

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.