A következő hónapokban akár 16 százalékos szintre is felszökő infláció következményeit bár mindenki érzékelheti Magyarországon, de annak mértéke korántsem egyenlő, hogy ezzel a jövedelmek mennyire képesek lépést tartani. Az elmúlt években tapasztalt béremelkedés ellenére ugyanis jókora jövedelemkülönbségek mutatkoznak az országban a részletesebb statisztikákat figyelembe véve.
Ezekről talán a legszemléletesebben az alábbi, járási szintű térkép árulkodik. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal ebben a bontásban csak a 2019-re és a 2020-ra vonatkozó adatokat közli, az mindenesetre jól látszik, hogy a legszegényebb vidéki térséghez képest a leggazdagabban közel két és félszer magasabb volt az átlagkereset. Érdemes az éveket jelölő gombokra kattintva váltogatni a megjelenített adatokat, mivel még e két év között is látványos bérnövekedést mutat az ábra, de a jövedelemkülönbségek közben nem mérséklődtek.
Mindez annak tükrében figyelemre méltó, hogy az északkeleti, északi-alföldi és dél-dunántúli térségekben tapasztalt fizetésemelkedések arányaikat tekintve jellemzően nem mondhatók alacsonynak az országos átlaghoz képest – ezekben a térségekben ugyanis olyan kis fizetések jellemzők, hogy azok a viszonylag nagy arányú emelések ellenére sem közelítettek érdemben az országos átlaghoz. A jelenséget szemlélteti, hogy a százalékban és az abszolút értében – vagyis forintban – kifejezett változások más mintázatokat rajzolnak ki az alábbi térképen.
Területi jövedelemkülönbségek persze minden országban előfordulnak, ezek mértéke azonban meglehetősen változó. Az Eurostat vásárlóerővel kiigazított regionális adatainak országonkénti szórásait – vagyis lényegében az átlagtól vett átlagos eltéréseket – nézve Magyarország jobbára a nagyobb területi különbségekkel jellemezhető országok között található*Az összehasonlításba azokat az országokat vontuk be, amelyekben legalább annyi régió megkülönböztethető, mint Magyarországon (azaz nyolc)., de a mediterrán országokban (Görögország kivételével) és Romániában jellemzően még szélsőségesebbek az eltérések.
Érdemes a szórások mellett magukra a regionális adatokra is egy pillantást vetni, így még inkább érzékelhető, hogy mit jelentenek a magyarországi különbségek például a szomszédos Ausztriában tapasztaltakhoz képest, ahol kifejezetten alacsonyak a regionális jövedelmi eltérések.
Jórészt a budapesti háztartások országos viszonylatban kiemelkedő helyzete miatt a pirosas-lilás magyar görbék között jókora távolságok mutatkoznak, míg az osztrák vonalak egymáshoz meglehetősen közel (és a magyaroknál jóval magasabban) húzódnak – érdekesség, hogy Ausztriában épp a bécsi háztartások jellemezhetők a legrosszabb anyagi helyzettel, igaz, ez valamelyest annak is betudható lehet, hogy az ábrázolt jövedelemadatok az árszínvonallal korrigáltak.
Az egyenlőtlenségeknek természetesen vannak sokkal szélesebb körben használt mutatói is, mint például a Gini-együttható és a lakosság legjobban és a legrosszabbul kereső húsz százalékának jövedelmi különbségeit kifejező hányados. Ezek minimális mértékű változásai az elmúlt tíz évben arra engednek következtetni, ami az előbbi ábrán is jól látszik: a hagyományosan leszakadt régiók ugyan ki nem maradtak a közelmúltban lezajlott életszínvonal-javulásból, felzárkózni azonban nem tudtak. Az itt élők kedvezőtlen gazdasági körülményeknek való viszonylagosan erős kitettsége fennmaradt tehát, miközben a kormánypárt szavazóbázisának fontos részét adják, amit belátva egyáltalán nem meglepő a világszerte rendkívül magas infláció sajátos magyarországi kezelése.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
