A legutóbbi PISA-felmérés szerint a túlzott szabadidős telefonhasználat rontja a tanulmányi eredményeket. Ebben talán nincs nagy meglepetés, ugyanakkor a felmérés egy különös megállapítást is tartalmaz: a diákok jelentős része zaklatottá, idegessé válik, ha nem fér hozzá a telefonjához.
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Tárnok Zsanett klinikai gyermek és ifjúsági pszichológus, neuropszichológus volt, akivel a függőség mögöttes okairól és lehetséges megoldásokról beszélgettünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Tárnok Zsanett szerint csak nagyon ritka esetben lehet függőségről beszélni. “A függőség az egy addiktológiai fogalom, és az addiktológiai zavarok közé tartozik. Nincsen olyan, hogy telefonfüggőség, mint betegség, nincsen olyan, hogy online függőség. Van problémás internethasználat, és ennek nagyon sok fajtája van, ezen belül találkozunk számos jelenséggel, és ilyen a közösségi médiahasználat, de ilyen a vásárlás is az online térben, vagy az online játékok, de a diagnosztikus rendszerekben ilyen kategória, kvázi betegség, a hétköznapi értelemben még nincsen.”
Noha a közösségi média személyiségre gyakorolt negatív hatásáról egyre többet hallani, a tudomány inkább a videójátékokra helyezi a fókuszt. A WHO az európai BNO-ban (a betegségek osztályozására szolgáló kódrendszerben) a videójátékokkal már külön foglalkozik, azonban ahhoz, hogy valakit videójátékfüggővé nyilvánítsanak, ahhoz már az extrémitásba hajló tüneteket kell produkálni. “Az, hogy mennyit játszik, tulajdonképpen nem számít. Azt nézik, hogy az alapvető hétköznapi szükségleteit ki tudja-e elégíteni: Felkel, fürdik, barátkozik, eszik, alszik? Ha a gyerek egyébként iskolába jár, sportol, akkor
nem tekinthető patológiásnak az eset, akkor sem, ha a szülő úgy érzi, hogy ez már szinte elviselhetetlen.
Ha pedig elviselhetetlennek érzi, akkor sokszor következik a kétségbeesés, a szakember szerint a szülők gyakori reakciója az ijedtség. Nem tudnak mit kezdeni sem azzal, hogy a gyerek rengeteget nyomkodja a telefonját, és tartanak attól is, hogy mi lesz a gyerek reakciója, ha korlátozni kezdik ebben. Nincs is könnyű dolguk: Tárnok Zsanett szerint még sem pedagógiája, sem kultúrája nincs ennek a jelenségnek. “Azt látjuk, hogy ez még organikusan alakul, ráadásul az a tapasztalatom, hogy a szülők maguk is nehezen tudják az eszköztől függetleníteni magukat.”
A beszélgetésből kiderül továbbá:
- Miért fontos a stabil érzelmi, családi háttér
- Kik fogékonyak inkább a közösségi média negatív hatásai iránt
- Hogyan élték meg a fiatalok a Covid-lezárásokat
- Hogyan tudnak a szülők felelősségteljesebben eljárni a gyerekeik eszköz-és internethasználatát tekintve
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
