A zöldülésnek ára van, de még kérdés, ki fogja megfizetni
Az egyéni szinten dől el, ki hogyan szeretne élni, ha viszont a vállalatoktól nem követelik meg a fenntarthatóbb működést különféle törvényekkel, szabályozással, akkor nem lesz változás – mondta Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese a G7 podcastban.
A beszélgetés bármely podcast-lejátszóban vagy ide kattintva hallgatható meg:
Az energetikai nagyvállalat első női csúcsvezetője felidézte, hogy legutóbb egy V4-es klímakonferencián a fiatalok tették fel a kérdést: ki a felelős, kin lehet számon kérni a fenntarthatósági célokat: az egyéneken, a vállalatokon, a vállalatok vezetőin vagy az államokon?
Szabályzói oldalról az EU a 2030-as karbonsemlegességi célkitűzéssel támogatja meg a vállalatok fenntarthatóbb működésre való átállását, amihez nagyon sokan már csatlakoztak is. Az egy másik kérdés, hogy ezek a technológiák milyen módon és formában, és főleg milyen áron állnak majd rendelkezésre. Annak, hogy zöldüljenek, biztosan ára lesz – a kérdés, hogy a nap végén ki fogja ezt megfizetni – mondta Simon Anita.
A mostani formában biztosan nem mehet tovább a gazdasági fejlődés, de a globális népességnövekedés magával húzza a hulladékképződés és az energiaigény növekedését is. Ezeknek a tényezőknek, arányoknak a felmérésével és a hozzájuk rendelt megfelelő szabályozási háttérrel lehet tenni a fenntarthatósági célokért az Alteo vezérigazgató-helyettese szerint.
Az edukáció is fontos, de akkor tud egy új, klímatudatos generáció felnőni, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges infrastruktúra is – mondta. A fenntarthatósági igazgatósághoz tartozó e-mobilitás üzletág tavaly októberben indult az Alteonál. A fejlődés magáért beszél az iparágban: ma már 20 perc alatt lehet 400 kilométerre elegendő üzemanyagot tölteni az elektromos autókba, míg egy-másfél évvel korábban 100 kilométer volt ez a távolság – és már most tudjuk, hogy mi a következő lépcsőfok – mondta. Az Alteonál elkötelezettek az e-mobilitás iránt, szeretnék folytatni a töltőkapacitások bővítését is.
A podcast elkészítését az Alteo Nyrt. támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
