Engem az motivál, hogy a kis iskolákból, mivel nélkülözik a szakos ellátottságot, az ottani diákok ne kerüljenek ki tudatlanul, hiszékenyen a társadalomba
– mondta Darvas József, a Salgótarjáni Általános Iskola, vagy ahogy a városban mindenki korábbi nevén ismeri, a Gagarin Iskola fizika-kémia tanára a G7 új podcastsorozatának, a 28. órának az első adásában.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Nagyon sok iskolában a szakos ellátottság hiány következében előtérbe kerül a krétakémia és a krétafizika, vagy inkább a mostani modern korszakot idézve a digitális toll vagy érintőtoll fizika-kémia. Mit jelent ez? Hát tegyük már be az internetről azt a kísérleti videót és nézzük meg. Na, ez a sósav elég szúrós szagú! Hát, ez nem így működik
– mesélte Darvas a tanár- és felszereltség hiány helyi következményeit szemléltetve.
Darvas József, a Salgótarjáni Általános Iskola fizika-kémia tanára
Aki rendszeres hallgatója a podcastunknak, talán emlékezhet idén februárból a természettudományos tanárhiánnyal foglalkozó adásunkra, amiben Dr. Szalay Luca, az ELTE TTK Kémiai Intézet egyetemi adjunktusa, Dr. Szakmány Csaba, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium kémia vezetőtanára, fizika-kémia szakos tanára, egyben a Szabó Szabolcs Alapítvány szakmai vezetője, illetve Holtzer Péter, a Szabó Szabolcs Alapítvány alapítója és elnöke vett részt.
A téma fontosságán és az adás iránti érdeklődésen felbuzdulva Holtzer Péterrel beszélgetéssorozat tervezésébe kezdtünk. A februári adás címe („Nem a 24., hanem már nagyjából a 28. órában vagyunk a természettudományos tanárhiány problémájával”) alapján adta magát, hogy a „28. óra” legyen a podcastsorozat neve. A terv szerint 4-6 hetente jelentkező sorozat szerkesztője és műsorvezetője Holtzer Péter: a tematika tervezése, a vendégek meghívása is az ő feladata, és ő lesz a vendégek beszélgetőpartnere is. A sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket várjuk a [email protected]-ra.
Az első adást rögtön egy „frontvonalban” dolgozó kitűnő tanárral kezdtük. Beszélgetőpartnerünk Darvas József volt, aki a Kémia Mobillabor egyik együttműködő tanára is, Salgótarjánban és környékén, a helyi kis iskolákban. A beszélgetésben hallhatunk arról, hogy miből lesz a cserebogár – egy közepes méretű vidéki város, és egyben megyeszékhely általános iskolája 650 tanulót képző székhelyintézményének mára praktikusan egyetlen fizikatanára lett (másik kémiatanár kolléga még akad mellette).
Nekem egy tanéven belül hat iskola volt a rekordom, amit heti rendszerességgel látogattam
– mondta Darvas arról, hogy mit jelent több más tanintézménybe áttanítani. Mesélt a Mobillabor kapcsán végzett munkájáról, illetve arról is, hogy ő maga miért, hogyan lett tanár, illetve hogy otthon ebből a családja, a felesége és a gyermekei mit élnek meg.
Ezen kívül a beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:
- valójában sok-e vagy kevés az óraszám, a tanár élete valóban állandó vakáció-e, heti huszonpár óra, aztán három hónap nyári szünet,
- az utazó tanárokat fogadó iskolák és az ottani diákok szempontjából mi a következménye annak, hogy ott nincs állandó természettudományos tanár,
- mit tehetünk azért, hogy lehetőleg az ilyen kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek, hogy bennük is megszülethessen a természettudományok iránti érdeklődés, és akár az ilyen pálya felé induljanak, tanuljanak tovább – sőt akár a vonatkozó tanári pálya lehetőségét is megfontolják.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
