Mit tanultunk a távoktatásból? Hogyan változott a hozzáállás? Írjanak-e a gyerekek is tantervet? Hogyan készítsük fel a jövő generációit olyan problémákra, amikkel még sosem találkoztunk? Mit mond nekünk egy több mint 160 esztendős iskola története? Többek között erről beszélget Litkai Gergely Moss Lászlóval, a Budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatójával. Moss 32 éve tanít magyart és történelmet, válogatott kosárlabdázó.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.
Moss szerint a távoktatásba való átállásnál látványossá vált, hogy a tanárok milyen mókuskerékben vannak: azt gondolták, hogy ha két hét lazítás van, akkor teljesen szétesik a tanév. Az átállás nagyjából ennyi ideig tartott, de erre szükség is volt.
A tanároknak el kell engednie a jövőben, hogy mindig kontrollálják a gyerekeket, mondta Moss. A hagyományos hozzáállás szerint tanárnak és diáknak jelen kell lennie egy térben, hogy megtörténhessen az oktatás, de ez már a járvány és a kényszerű távoktatás előtti időkben sem volt igaz.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
