Miközben az autózás jövőjéről megjelenő híreket az elektromos (és önvezető) autók uralják, a jelen még mindig a SUV-okról szól. A városi hobbiterepjáróknak 2007-ben még mindössze nyolc százalékos részesedése volt az új autók piacán Európában, tíz év alatt viszont közel harminc százalékra nőtt az arányuk.
A New York Times cikke szerint globális szinten már az összes újonnan eladott autó egyharmada SUV. A csökkenő üzemanyagárak és a világszerte növekvő jövedelmek miatt egyre többen cserélik le szedánjaikat drágább és nagyobb fogyasztású SUV-okra, elsősorban Kínában. A McKinsey globális tanácsadó cég szerint 2022-ben az eladott autók fele státuszszimbólumnak számító SUV lesz Kínában.
A trend Magyarországra is érvényes, tavaly az eladott új autók egyharmada volt SUV. A négy legtöbbet eladott típusból (Suzuki Vitara, Skoda Octavia, Dacia Duster és Suzuki SX4 S-Cross) három SUV volt.
A SUV-ok terjedésének legnagyobb vesztese a bolygónk. A közlekedés – leginkább a személyautók és a kamionok – az üvegházhatású gázok 14 százalékáért felelős. A New York Times szerint a SUV-ok átlagosan 30 százalékkal fogyasztanak többet, mint a kisebb szedánok, főleg azért, mert egyszerűen sokkal nehezebbek. A technológiai fejlődés ellenére a SUV-ok elterjedése miatt érezhetően kevésbé csökken az autók károsanyag kibocsátása, mint korábban.
Míg 2005 és 2008 között az új autóknak átlagosan évi 1,8 százalékkal javult az üzemanyag-felhasználásuk, a legfrissebb, 2015-ös adat szerint ez 1,1 százalékra csökkent a technológia javulása ellenére. A károsanyag kibocsátás jelentős csökkentésére viszont feltétlenül szükség lenne a globális klímaváltozás hatásainak megfékezéséhez.
Az autógyártók úgy számolnak, hogy a következő években folytatódhat a tendencia. A Volkswagen például egy évtizede még nem gyártott SUV-ot, jelenleg viszont négy modellje van, 2020-ig pedig már húsz különböző típust tervez árulni. A Volkswagen úgy becsüli, hogy 2020-ban a bevételei 40 százaléka fog SUV-ok eladásából származni.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
