Döbbenetesen nagy a hatékonyságbeli különbség a Magyarországon működő hazai illetve külföldi tulajdonú cégek között. Egy multi alkalmazottja legalább két és félszer akkora értéket teremt, mint egy magyar vállalkozásé. Az olló ráadásul nyílik: 2015-ig nemhogy közeledtek volna hatékonyságban a magyar tulajdonú vállalatok külföldi konkurenseikhez, hanem egyre inkább leszakadtak.
Tavaly az előzetes adatok szerint javult a helyzet. Ám ez sem elsősorban a magyar társaságok megtáltosodásának köszönhető, hanem annak, hogy a multik által nálunk előállított hozzáadott érték valamiért nagyobbat zuhant, mint korábban bármikor. Legalábbis a KSH előzetes adatai szerint, amiket épp azért mert előzetesek, érdemes egyelőre fenntartásokkal kezelni.
A statisztikai hivatal csütörtökön közzétett jelentése szerint 2016-ban a külföldi cégek húzták be a teljes vállalati szféra árbevételének 52 százalékát, közel 45 ezer milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan több, mint 8900 milliárd forintnyi hozzáadott értéket teremtettek, illetve megvalósítottak durván 2000 milliárd forintnyi beruházást is.
A külföldiek tehát egy hajszállal szintén több értéket teremtettek, mint amennyit a magyar vállalatok összehoztak, a beruházásaik pedig az összes hazai beruházás 45 százalékát tették ki. Mindezt az alkalmazottak kevesebb, mint 30 százalékával. (A KSH kiadványában az alkalmazottak esetében 25,4 százalékos részarány szerepel, számításaink szerint azonban itt vélhetően elírtak egy, vagy felcseréltek két számot. Kerestük kérdésünkkel a statisztikai hivatalt, ahol későbbre ígértek választ).
Az elmúlt években egyébként mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú vállalatok növelni tudták árbevételüket, és az általuk teremtett érték is emelkedett. A bővülés azonban látványosan nagyobb volt a multik esetében. Ez a kör tavaly például már közel ötödével nagyobb árbevételt könyvelhetett el, mint 2008-ban, miközben a magyar cégek csak 10 százalékos gyarapodást mutattak fel ebben az időszakban. A hozzáadott érték esetében a külföldi vállalatoknál 48, a magyaroknál 26 százalék volt a javulás.
Ennek megfelelően a multik súlya minden mutató alapján nőtt a teljes vállalati szférán belül. Ez egyébként az alkalmazottak számára is igaz, ám egyértelműen itt volt a legkisebb a növekedés.
Mindez azt mutatja, hogy a magyar cégek nem tudtak felzárkózni a náluk mindig is sokkal hatékonyabb külföldiekhez, sőt, lemaradásuk csak nőtt 2008 óta. Kilenc éve egy multi alkalmazottja átlagosan 9,7 millió forintnyi értéket teremtett szemben a magyar cégeknél dolgozók 4,1 milliójával. Ez 2,4-szeres szorzót jelentett. 2015-re azonban a mutató 2,6 fölé kúszott (a magyar vállalatoknál ekkor 5,1, a külföldieknél 13,5 millió forintot termelt egy munkavállaló), és még a tavalyi előzetes adatok alapján becsült fordulattal is csak 2,5-ig esett vissza.
A termelékenységbeli hatalmas különbség a magyarázata annak, hogy a multiknál dolgozó szűk 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.
Ez azért különösen problémás, mert – amint erről korábban már írtunk – az elmúlt időszakban Magyarországon kialakult bérversenyben csak azok a cégek tudják elkerülni az eredmény romlását, amelyek dinamikusan növelik a termelékenységüket. Az alacsony vagy stagnáló termelékenységű vállalatok elbocsátásokra kényszerülnek, esetleg meg is szűnnek. Ez a fenti adatok alapján egyértelműen a magyar tulajdonú cégeket veszélyezteti inkább.
Vállalat
Fontos