A jemeni húszik hajók elleni támadásai gazdasági hatásairól szóló elemzések általában a logisztikai és inflációs hatásokra összpontosítanak, a térség országai számára azonban ennél sokkal nagyobbak a tétek. Különösen, ha a gázai háború közvetlenebb hatásait is figyelembe vesszük.
Ahogy az Economist emlékeztet, a térség országainak jelentős része eleve nagyon törékeny pénzügyi helyzetben van, a csődtől időről időre csak az olajmonarchiák vagy éppen amerikai segélyek mentik meg, és még így is gyakran kérdéses a rövid távra felvett hitelek visszafizetése.
Erre kiváló példa a térség legnépesebb, 110 milliós országa, Egyiptom, amely korábban éves szinten 9 milliárd dollárhoz jutott a Szuezi-csatornát használó hajók díjaiból. Idén azonban az időarányos bevétel 40 százalékkal kevesebb, mivel sok hajózási társaság elkerüli a Vörös-tengert a húszi támadások miatt. Mivel a 16 milliárd dolláros jegybanki devizatartalék csak kéthavi importot fedez, ez nagyon fájdalmas kiesés az ország számára, amely amúgy is évek óta az államcsőd szélén van.
A déli szomszéd Szudánban ennél is rosszabb a helyzet, 25 millió ember szorul segélyekre, amelyek eddig a Vörös-tengeren keresztül érték el az országot. A húszi támadások kezdete óta azonban alig érkezett segítség az országba. A Szudántól délkeletre lévő Eritrea szinte teljesen a tengeren bonyolította le főként mezőgazdasági terményekből, halakból és ásványkincsekből álló exportját, most ez nehézségekbe ütközik.
Jordániának viszont a visszaeső turizmus fáj a legjobban, hiszen ez adja gazdaságának a 15 százalékát. A Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadását követő hetekben 54 százalékkal kevesebben érkeztek az országba, és a negatív hatása azóta is érzékelhető. Az ország instabil pénzügyei miatt ez szintén növeli az államcsőd veszélyét.
Ennek a problémahalmaznak a potenciális következményei messze túlmutatnak a régión. Ha ugyanis milliók – eddig is törékeny – megélhetése lehetetlenül el, akkor könnyen újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
