Felrázná a döglődő ingatlanpiacot a jegybank, pár millió forintos önerő is elég lenne az első lakáshoz
Nemzetközi példákat követve lazítana az első lakást hitellel vásárlókra vonatkozó szabályokon a jegybank: a jelenlegi 20 százalék helyett 10 százalékra csökkentené a vásárláshoz szükséges önerőt.
Az intézkedést a jegybank saját hatáskörében tudja megvalósítani, nem kell hozzá parlamenti jóváhagyás, de előtte még egyeztetnének a bankokkal. Az intézkedés így valamikor 2024 első felében lépne életbe, írja a Portfolio.
Alulnézet: egy átlagos pesti téglalakásnál például 9,6 millió forint helyett elég lenne 4,8 millió forintnyi önerő, egy átlagos nyugat-magyarországi téglalakásnál pedig 15 helyett 7,5 millió a Bankmonitor.hu elemzése szerint.
Előzmények: a magas kamatlábak miatt a hazai ingatlanhitelezés szinte teljesen befagyott. Az új lakáshitelek kihelyezése az idei második negyedévben csaknem 70 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinthez képest.
A magas kamatok mellett az is szűkíti a lehetőségeket, hogy az önerőként is felhasználható babaváró hitelt jövőre már csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti.
A kedvezményes kamatozású hitelt biztosító csokot pedig kistelepüléseken, kizárólag az új építésű családi házak esetében lehet majd igényelni.
Felülnézet: Magyarországon a háztartások GDP-arányos eladósodottsága az elmúlt években 15–20 százalék körül alakult, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.
Az ingatlanárak emelkedése uniós szinten is kiemelkedő volt. Az MNB emiatt már 2021-ben felvetette, hogy az első lakás esetében lazítani lehetne a kötelező önerőre (hitelfedezeti mutatóra) vonatkozó szabályozáson.
Számokban: a Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmánya 16 ezer hitelszerződés adatai elemezve arra jutott, hogy az összes lakásvásárló között 20 százalék volt az első lakást vásárlók aránya, viszont a hitelfelvevőknek csaknem a fele tartozott ebbe a csoportba.
A tanulmány azt is megmutatta, hogy az első lakást vásárlók között jelentős számban voltak 35 évnél idősebbek, tehát sokan csak viszonylag későn tudják megvenni az első lakásukat.
Nemzetközi példák: mivel a fiatalabb hitelfelvevők kevesebb önerőre tudnak összegyűjteni, de gyorsabban emelkedik a jövedelmük, sok európai országban lazább szabályok vonatkoznak rájuk.
A régióból Romániában és Szlovéniában például az első lakást vásárlókra, Csehországban és Észtországban pedig a 36 és 35 év alattiakra vonatkoztak más szabályok, de Luxemburgban például egyáltalán nem kell önerő az első ingatlan megvásárlásához.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.