Valamivel több mint két évvel tovább kellett egy teljes átlagfizetésnyi pénzt félretenni egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához Magyarországon tavaly, mint 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy európai összehasonlításban hazánkban az egyik legrosszabb az ingatlanok megfizethetősége, ráadásul a megfizethetőség romlása is kiemelkedő volt.
A Deloitte idén 12. alkalommal publikálta, a főként európai országok ingatlanpiacát elemző jelentését, amelyben többek között az ingatlanok megfizethetőségét is bemutatják a fent leírt módszertan alapján.
Az idei jelentés szerint tavaly Magyarországon egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához 10,2 évnyi átlagbérre volt szükség, ami jelentős romlás 2021-hez képest, amikor még csak 9,6 évnyi fizetésre volt szükség. A 2023-as jelentésben a 21 ország közül, amelynek kiszámolták a megfizethetőségét, Magyarország volt a hatodik legkevésbé megfizethető.
A szűkebb régiónkból Csehország és Szlovákia is a lista elején végzett, a tavalyi listát még vezető Csehország 13,3 évvel idén második helyre került, Szlovákia pedig kicsit több mint 14 évvel lett első. A lista alján végző országban, Dániában, Norvégiában és Belgiumban körülbelül harmadannyi idő (4-5 év) alatt lehetett a tavalyi ár- és bérviszonyok szerint összegyűjteni egy ilyen lakásra, mint a lista tetején lévő országokban.
Mivel a magyarországi megfizethetőségről a magyar sajtó az aktuális jelentés alapján be szokott számolni, hosszú távú trendekről viszont általában kevesebb szó esik, elővettük a 2012 óta megjelenő jelentések közül az első olyat, amiben az elemzett országok mindegyikére elérhetőek az adatok, és megnéztük, hogy ez hogy viszonyul az idei számokhoz.
Ez a 2017-es jelentés volt 2016-ra vonatkozó adatokkal, és csak azokat az országokat vetettük össze, amik a 2017-es és a 2023-as jelentésben is szerepeltek. Itt érdemes megjegyezni még azt is, hogy habár érdekesebb lenne régebbi adatokat összehasonlítani, Magyarországon 2008 után 2015 környékén kezdtek emelkedni az árak, a 2012-es jelentésben például Magyarországra és Lengyelországra vonatkozóan hasonló adatok szerepelnek, mint a 2017-esben.
Az alábbi ábrán látszik, hogy 2,2 spórolós évet romlott a megfizethetőség, és e tekintetben csak Hollandiában, Írországban és Csehországban volt kedvezőtlenebb a trend.
Az ábra alapján az is érdekes, hogy egyáltalán nem egyértelmű nemzetközi trend a megfizethetőség romlása. Az Egyesült Királyság és Olaszország mellett ugyanis Szlovéniában, Dániában és Belgiumban is kevesebbet kellett spórolni 2022-ben, mint 2016-ban.
A magyarországi vonatkozásokhoz még visszakanyarodva egyrészt fontos megjegyezni, hogy a Deloitte a mutatót átlagbér alapján számolja, és mivel itthon az átlag és tömegek bérszínvonalát jobban megragadó medián között nagy különbség van – idén júliusban a nettó átlag kedvezményekkel együtt 391 ezer, a medián viszont csak 312 ezer forint volt országosan -, a valóságban több idő szükséges spórolásra, mint amit a fenti, a teljes fizetés félrerakásának feltételezése miatt egyébként is teljesen elméleti mutató mutat.
Másrészt az is fontos kitétel, hogy az országos mutatók jelentős különbségeket fedhetnek el az országon belüli különbségekből. Ahogy az alábbi ábrán látszik, az egyes nagyvárosokban akár jelentősen rosszabb lehet a lakhatás megfizethetősége mint az országos átlag.
Amszterdam például fele olyan megfizethető, mint Hollandia egésze, és bár messze nem ekkora a különbség, de a cseh, szlovák és magyar főváros is valamivel kevésbé megfizethető az elemzés szerint, mint az országos átlag. Tavalyhoz képest itt is megfigyelhető valamennyi romlás, Budapesten például tavalyelőtt még 9,9 évnyi fizetést kellett megspórolni az átlagos lakáshoz, tavaly viszont 10,3 évnyire volt szükség.
A jelentés szerint a megfizethetőség romlásához a magasabb kamatok és ezáltal megdráguló hitelek is hozzájárultak. Mindennek pedig a legtöbb európai nagyvárosban a lakásbérlés drágulása lett az eredménye, mivel azok közül akik vásárlást terveznek, sokan egyelőre inkább kivárnak, és bérelnek.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
