Azt mondják a magyarok, hogy nem adnak kölcsön az államnak, de a tárcájukhoz nyúlva megváltozik a véleményük
Egy olyan friss közvélemény-kutatás adatai jelentek meg csütörtökön, amely szerint a magyarok jelentős része azért nem vesz állampapírt, mert nem bízik az államban, ugyanakkor az erre vonatkozó friss statisztikák ezt nem igazolják.
Mi történt? Közzétették a Publicus Research Népszava számára június 4-7. között készített felmérését, amiből kiderült, hogy 10-ből 9 magyar nem tervezi állampapír vásárlását.
- Az ilyen befektetést nem tervezők fele azért nem venne állampapírt, mert nincs megtakarítása, de szintén sokan (44 százalék) vannak azok, akik azzal indokolják a döntésüket, hogy nem bíznak az államban.
- Kifejezetten azok között, akiknek van megtakarítása, de nem terveznek állampapírt venni, az állammal szemben bizalmatlanok aránya már 72 százalék.
Tágabb kontextus: május végén hirdették ki a kormány új intézkedéseit, amelyek célja a megtakarítások magyar állampapírok felé terelése.
- A lakosságot érintően ezek közül a legfontosabb, hogy júliustól kezdve az állampapírokon kívül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell majd fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után.
A Publicus felmérése szerint a kormány intézkedéséről a megkérdezettek 85 százaléka hallott, és ugyanennyien vannak azok, akik nem értenek egyet vele. Az intézkedést csaknem minden ellenzéki szavazó elutasítja, és még a fideszesek 63 százaléka is helyteleníti.
Igen, de: az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július eleji közleménye alapján a magyarok máshogy ítélik meg a helyzetet, ha a pénztárcájukról van szó, mint amikor a véleményükről kérdezik őket.
- A friss adatok szerint ugyanis miután az év elején a havi nettó állampapírértékesítés 70-120 milliárd forint körül alakult, mielőtt májusban bezuhant volna, júniusban 194 milliárd forintra ugrott.
- Az év első felében ezzel az ÁKK által kitűzött kibocsátási terv 64%-ban teljesült, habár a teljes adósságon belüli lakossági tulajdon a növekedése ellenére sem érte el a kitűzött 20 százalékos célt (19,5 százalék volt).
Felülnézet: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az intézkedések kapcsán azt mondta, a lakosság látra szóló betétállományának 5-10 százalékát szeretnék az állampapírpiacra terelni, ami nagyjából 4-800 milliárd forint.
- Az ÁKK adataiból ugyanakkor nem derül ki, hogy innen, vagy más befektetési formákból áramlott állampapírba a pénz júniusban.
Mi várható? A júniusi adattal kapcsolatos bizonytalanság miatt kérdéses, hogy mennyire lesz sikeres a kormány törekvése, az idei költségvetésben pedig nagy problémát jelentenek az állam megnövekedett kamatkiadásai.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
