Azt mondják a magyarok, hogy nem adnak kölcsön az államnak, de a tárcájukhoz nyúlva megváltozik a véleményük
Egy olyan friss közvélemény-kutatás adatai jelentek meg csütörtökön, amely szerint a magyarok jelentős része azért nem vesz állampapírt, mert nem bízik az államban, ugyanakkor az erre vonatkozó friss statisztikák ezt nem igazolják.
Mi történt? Közzétették a Publicus Research Népszava számára június 4-7. között készített felmérését, amiből kiderült, hogy 10-ből 9 magyar nem tervezi állampapír vásárlását.
- Az ilyen befektetést nem tervezők fele azért nem venne állampapírt, mert nincs megtakarítása, de szintén sokan (44 százalék) vannak azok, akik azzal indokolják a döntésüket, hogy nem bíznak az államban.
- Kifejezetten azok között, akiknek van megtakarítása, de nem terveznek állampapírt venni, az állammal szemben bizalmatlanok aránya már 72 százalék.
Tágabb kontextus: május végén hirdették ki a kormány új intézkedéseit, amelyek célja a megtakarítások magyar állampapírok felé terelése.
- A lakosságot érintően ezek közül a legfontosabb, hogy júliustól kezdve az állampapírokon kívül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell majd fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után.
A Publicus felmérése szerint a kormány intézkedéséről a megkérdezettek 85 százaléka hallott, és ugyanennyien vannak azok, akik nem értenek egyet vele. Az intézkedést csaknem minden ellenzéki szavazó elutasítja, és még a fideszesek 63 százaléka is helyteleníti.
Igen, de: az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július eleji közleménye alapján a magyarok máshogy ítélik meg a helyzetet, ha a pénztárcájukról van szó, mint amikor a véleményükről kérdezik őket.
- A friss adatok szerint ugyanis miután az év elején a havi nettó állampapírértékesítés 70-120 milliárd forint körül alakult, mielőtt májusban bezuhant volna, júniusban 194 milliárd forintra ugrott.
- Az év első felében ezzel az ÁKK által kitűzött kibocsátási terv 64%-ban teljesült, habár a teljes adósságon belüli lakossági tulajdon a növekedése ellenére sem érte el a kitűzött 20 százalékos célt (19,5 százalék volt).
Felülnézet: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az intézkedések kapcsán azt mondta, a lakosság látra szóló betétállományának 5-10 százalékát szeretnék az állampapírpiacra terelni, ami nagyjából 4-800 milliárd forint.
- Az ÁKK adataiból ugyanakkor nem derül ki, hogy innen, vagy más befektetési formákból áramlott állampapírba a pénz júniusban.
Mi várható? A júniusi adattal kapcsolatos bizonytalanság miatt kérdéses, hogy mennyire lesz sikeres a kormány törekvése, az idei költségvetésben pedig nagy problémát jelentenek az állam megnövekedett kamatkiadásai.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
