Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. augusztus 7. 10:00 Pénz

Minden az arany és a bitcoin felértékelődése felé mutat

Az interjú eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.

A világpolitikai bizonytalanságok, a fogyatkozó bizalom a tőzsdei boom folytatódásában, a növekvő aggodalom amiatt, hogy a központi bankok teljesen elveszítik szuverenitásukat, és nem képesek függetlenek maradni a napi, egyre protekcionistább és konfrontatívabb kormányzati politikáktól – ezek a fő faktorok, amelyek miatt érdemesebbnek tűnik egyre több megtakarítást aranyban, illetve az aranyár mozgását leképző ETF-ekben (tőzsdén kívül jegyzett index-alapok) tartani. Úgy néz ki, hogy előbb-utóbb a nemesfémek és velük párhuzamosan a kriptovaluták hosszabb távra szólóan nagyobb biztonságérzetet keltenek a befektetőkben, mint a papírpénz, a részvény, a kötvény vagy az ingatlan birtoklása. Egyebek között ezt érzékelteti Nicky Shiels, a kanadai pénzintézet és befektetési tanácsadó műhely, a Scotiabank nemesfémek kereskedelmével foglalkozó elemzője.

 

– Amerikai dollárban számolva is lassan kezd csúcsokat döngetni az arany árfolyama, ugyanakkor azt olvasom, hogy a kanadai dollár relációjában a nemesfém ára abszolút rekordot döntött az elmúlt héten. Mi ennek a sztorinak a háttere?

– 1910 kanadai dollárba került néhány nappal ezelőtt egy uncia (31 gramm) arany, és ez valóban „all time high”. Soha ennyit nem adtak még érte itteni devizára átszámítva. Önmagában véve persze nem konkrétan ez a csúcsdöntés az érdekes, még ha Kanada kétségtelenül egy mérvadó, piacvezető aranytermelő ország is. (Ebből aztán sokan valamiféle izgalmas összefüggést feltételeznek: jól hangzik, hogy az aranyár éppen kanadai pénzben kifejezve állított be világcsúcsot). Szóval nem ez a lényeg, hanem az, hogy a világ összes vezető valutájára átszámítva az arany kezd csúcsokon járni. Azt persze el kell ismerni, hogy a kanadai dollár árfolyama erősen függ a nyersanyagpiacokon kialakuló kereslet-kínálat alakulásától; annál erősebb a kanadai pénz, minél jobban megy például az aranynak.

– És fog is?

– Prognózisaink szerint igen. A felszín alatt – szerintünk – a valuták közötti „háborús válság”, „valutaháború” látszik kialakulni. Annak, hogy Donald Trump újabb 10 százalékos vámot fog kivetetni 300 milliárd dollárnyi kínai importra, elkerülhetetlenül hatása lesz az amerikai dollár és mind a nyugati, mind az ázsiai valuták közötti viszonyra. Kína leértékelésre kényszerülhet, miközben az amerikaiaknak is a gyengébb dollár az érdekük. A kereskedelmi háborúskodás – rövid „tűzszünetekkel” – szinte biztos, hogy folytatódik és mélyül. Ezáltal ördögi spirálba kerülnek az exportorientált nemzetgazdaságok, régiók, akarva-akaratlanul, globális konfliktusok generálódnak a vezető klasszikus pénzek, a „papírpénzek” között.

– Tényszerűen elmondható, hogy Trump néhány nappal ezelőtti, a kínai import kemény megnehezítéséről szóló Twitter-üzenetét követően ismét megugrott az arany és kisebb mértékben az ezüst. 

– Egy biztos: ezúttal komolyan kell venni az arany piacán történteket. Az eddigi valutarendszer nem csekély valószínűséggel jelentősen változik, de ebben nem lehetünk százszázalékosan biztosak. Nagyon helytelen lenne bagatellizálni azt a tényt, hogy a világ mind a 10 legfontosabb valutájára átszámolva lényegesen és tendenciaszerűen drágul az arany. Korábbi szignifikáns nemesfémdrágulási hullámok egyes valutákat, például a dollárt jobban, más valutákat kevésbé érintették. Az arany általában a dollár gyengülésével szokott összefüggésben lenni. Ez most merőben más helyzet.

– Mióta alakulnak a szokásoshoz képest másként a dolgok az arany és más nemesfémek piacán?

– A mélypont 2015 végén volt: 1040 dollárt ért az arany unciája. Azt megelőzően (egyébként akkor gyenge) amerikai dollárban számolva az abszolút csúcs 1900 dolláros volt. Az alsó és a felső csúcs között összevissza le- és fel mozgásokat tapasztaltunk, a nagy válságból való kilábalás a gazdasági stabilizálódásába vetett hitet erősítette, ezért gyengítette az arany iránti effektív keresletet. 2015 végétől kezdődően mostanáig, lassan, de biztosan változott a tendencia: alapvetően felfelé ívelést jelzett. Amit viszont sok szakértő nem értékelt kellőképpen, hogy ezen négy esztendő leforgása közepette, a lefelé korrekciós periódusoknak mindig egyre magasabb szintű „ár-mélypontok” vetettek véget. 2016-ban 1040 dollár, idén májusban viszont már 1257 dollár volt a legalacsonyabb ár, amellyel befejeződött a legutóbbi lefelé korrekció. Visszatekintve az utóbbi három évre, azt mondhatjuk nagy bizonyossággal, hogy

az aranynak és a többi nemesfémnek bull marketje van, és ez tartósnak ígérkezik.

– Miért?

– A kilátástalanságok, a politikai eredetű bizonytalanságok, a jegybankok nulla kamatpolitikájának várható visszatérte miatt. Ilyen alacsony kamatok elméletileg a részvényeket segítik és háttérbe szorítják az aranyat. Azonban ami most folyik, az már csupán egy – nagyon vitatható – „remakeje” a nagy válságot követő, indokolt pénzelárasztó QE-knek*A jegybankok mennyiségi lazítási programjai, amikor – elsősorban kötvényvásárlásokon keresztül – nagy mennyiségű friss pénzt juttattak a piacokra.. A tőzsdei csúcsok végtelen folytatódásában – joggal – egyre kevesebben hisznek, a jelenlegi részvényárak indokoltságát komoly befektetők már erősen kétlik. A politikai kiszámíthatatlanságok olyannyira mélységesek, és annyira kezd növekedni a vágy a pénzek biztonságban tartása iránt, hogy ez a helyzet az arany és társai számára napról-napra kedvezőbbnek látszik.

– Az arany társai közé sorolják-e önök a kriptopénzeket, például a bitcoint?

– Előbb-utóbb – feltételezhetően – kénytelenek leszünk. A fiatalabb, feltörekvő és tudományosan, technológiailag felkészültebb befektetői generációk és velük együtt az egész földkerekséget gazdasági értelemben is behálózó, a gazdasági folyamatok egy részét uralni képes hálózati cégek, mint a Facebook, visszafordíthatatlanul törekednek a kriptopénzvilág kiterjesztésére. Nem megalapozatlan az a közérzet, az az univerzális meglátás, hogy a Facebook valamiféle alternatív központi bankká válik a „Facebook-világban élők” számára. A kriptopénzek mögöttes technológiáinak állandó fejlődése egyre közelebb hozhatja a napot, amikor egy ilyen közösségi világhálón belül nagyobb biztonságban fogják érezni magukat embermilliárdok, mint a politika és a jegybankok esendő halandók vezérelte valós világában. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a kriptopénzek az arannyal párhuzamosan – egymással is talán versenyre kelve – növelik értéküket a következő években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra beleszerettek az aranyba a befektetőkRámozdultak az amerikai kamatcsökkentést biztosra vevő befektetők az aranyra, amelynek így sok év után sikerült ismét 1400 dollár fölé emelkednie.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz arany bitcoin jegybankok valutaháború Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.