Fordított felvásárlás – így hívják azt a trükköt, amikor egy cég nem a normális úton lép tőzsdére, hanem belebújik egy már a tőzsdén forgó üres cég részvényének házába. Nagyjából mint ahogy a fenti képen látható remeterák elfoglalja a csigaházat. Ezzel a cég megspórolja azt a rengeteg kiadást, ami a tőzsére lépéssel jár: díjakat és a bonyolult szabályoknak való megfelelést lehet vele kikerülni. Ez a magyar tőzsde esetében több százmillió forintra rúghat.

Pontosan így gondolkodtak a Delta Holdings Zrt. nevű informatikai cégnél, akik, mint a mai bejelentésből kiderült, az utóbbi években óriási spekulatív hullám által felkapott Est Média Nyrt. üres házába bújtak bele. Az Est Média közleményének címe ugyan az volt, hogy “az Est Média tájékoztatója a Delta Systems Kft. megvásárlásáról” (a Delta Systems a Deltagroup Holdings egyik leányvállalata), de a hír valójában nem ez, hanem az, hogy ezt részvénykibocsátásból finanszírozza az Est Média, a részvényeket pedig a Deltagroup Holdings veszi meg –

így aztán a Delta az Est Média 125 millió forintnyi részvényének a tulajdonosává válik, fő leányvállalata pedig hipp-hopp a tőzsére került.

A részvényeket 2,3 milliárd forint készpénzért veszi meg a Delta, a teljes üzlet értéke 28,6 milliárd forint, azaz lényegében ennyiért számítja be a Delta saját leánycégét. Az üzlet decemberben zárulhat, amennyiben számos feltétel teljesül, például az Est Média közgyűlése elfogadja az ajánlatot.

A Delta-csoport egyébként három cégből áll, a tőzsdére kerülő Delta Systemsen kívül (tavalyi féléves árbevétel: 7,7 milliárd forint) van egy Delta Informatika (4,4 milliárdos árbevétel) és egy Delta Services (3,3 milliárdos árbevétel). A csoport nyereségesen működik, ám egyik tagnak sincsen kiugróan nagy nyeresége, árbevétel arányosan 0,5-2 százalék körüli volt a profitráta az utóbbi években.

A Delta Systems tevékenységét nézve főként informatikai közbeszerzésekben utazik. Egyedül vagy konzorciumban 2015 óta 59 darab közbeszerzésen volt nyertes a Bisnode rendszere szerint. Egyedül 6,4 milliárd forint, csoportban 322 milliárd forintnyi állami munkát nyertek el (utóbbi kategóriában jellemzően nagyon sok konzorciumi partnerrel közösen nyertek el keretszerződéseket a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság informatikai tenderein). A vállalat 2016-ban és 2017-ben is elnyert félmilliárd forintnyi uniós támogatást a GINOP programból kapacitásbővítésre. A cég története a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, még Lézer Elektronik Kisszövetkezet néven indultak. A cég magyar magánszemélyek tulajdonában van.

Nem ez az első ilyen eset a magyar tőzsdén az utóbbi időben, az AutoWallis is az Alterán keresztül, az Akko Invest pedig a Plotinuson keresztül érkezett, illetve érkezik meg a Budapesti Értéktőzsére. Ebből gyakorlatilag egy kisebb iparág alakult ki a tőzsdén forgó minicégek nélkül, hiszen kiürítve gyakorlatilag bármelyiket el lehetett adni jó áron, hogy egy tőzsdén kívüli cég beléköltözhessen.

Az Est Média körül pláne teljes volt az őrület az utóbbi években. Valahogyan szárnyra kelt a pletyka 2017 második felétől kezdve, hogy Andy Vajna, az év elején meghalt kaszinótulajdonos és kormánybiztos üzleti érdekeltségeit fogja összefoglalni a vállalat (ahogyan Mészáros Lőrincét az Opus-Konzum), ezért a gyakorlatilag üres, legfeljebb adósságokat tartalmazó cég értéke több milliárd forintra emelkedett. Ezt csak tovább szította, amikor Vajna valóban tulajdonos lett egy cégén keresztül.

Vajna halála után 140 forintról néhány hét alatt 80 forint alá esett a részvény árfolyama, a cég nagytulajdonosa, Balázs Csaba azonban nem adta fel

(“Ez az életfeladatom, egy sajnálatos haláleset nem futamít meg!”, mondta),

és tovább kereste a befektetőt. Végül július közepén – tehát bőven a mostani bejelentés előtt – újra tempósan emelkedni kezdett a papír. A bejelentés után 170 forintig emelkedett a részvény.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz delta systems felvásárlás tőzsde Olvasson tovább a kategóriában