Soros György azzal alapozta meg vagyonát, hogy makrogazdasági trendek alapján keresett befektetési célpontokat egyebek mellett a deviza-, a kötvény- és a nyersanyagpiacon. Ennek része volt legismertebb húzása is, amikor főstratégájával, Stan Druckenmillerrel közösen 1992-ben az angol font esésére játszó ügyletet kötöttek, és ezzel egymilliárd dolláros nyereségre tettek szert.
Ez a stratégia azonban egyre kevésbé működik, ezért jelentősen át kellett alakítani a 25 milliárd dollárt kezelő Soros befektetési alap működését az elmúlt egy évben. Maga Soros György már évek óta nem vesz részt a befektetési döntésekben, ezért 2017 elejétől Dawn Fitzpatrik felel. Ő fokozatosan jelentős összegeket vont el a makrostratégia alapján dolgozó megbízott alapkezelőktől, és ezeket a belsős befektetési szakemberekhez csoportosította át – írja a Bloomberg belső információkra hivatkozva.
A makrogazdasági alapú és ingatlanbefektetéseket kezelő Adam Fisher tavaly még 3 milliárd dollár fölött rendelkezhetett, ma már ez csak körülbelül félmilliárd. A nála lévő összeg akkor nőhet a jövőben, ha javulnak a külső körülmények.
A makrostratégia nehézségeiről a Sorossal 1988 és 2000 között együtt dolgozó Druckenmiller a napokban egy tévéinterjúban azt mondta: „30 éven keresztül évi 30 százalékot kerestem, ennek ma már a közelében sem járok”. Ezzel nincs egyedül, az elmúlt években makroalapok sorát kellett átalakítani, miután a veszteségek, gyenge hozamok miatt csalódott befektetők kivonták a pénzüket. Igaz, vannak azért olyanok is, akiknek a mostani, kiszámíthatatlan pénzpiaci körülmények között is sikerül kétszámjegyű hozamot elérni.
Soros befektetési alapjánál a makro megközelítéssel dolgozó alapkezelők idén 4-5 százalékos mínuszban vannak, de az alap egésze enyhe pluszban áll. Az előbbi csapatból két embert elbocsátottak.
A 88 éves Soros György – akit tegnap a Financial Times brit üzleti lap az év emberének választott a szabadságjogok és a liberális demokrácia melletti kiállása miatt – alapjánál jelentős átalakítások zajlanak, mióta tavaly év végén vagyonának jelentős részét a Nyílt Társadalom Alapítványnak adományozta. A befektetések időtávját, kockázati jellegét és szerkezetét ugyanis ahhoz kellett igazítani, hogy többségüket már nem Soros és családja birtokolja.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
