Az Európai Unió talán azzal járult hozzá a legjobban a tagállamok polgárai életének megváltozásához, hogy lehetővé tette a munkavállalást más országokban. Olyan sokan élnek ezzel, hogy több országban most már jelentős tétel a GDP-ben a külföldről hazautalt jövedelem.
Ha egy ország külföldön dolgozó állampoglárai jövedelmet utalnak haza, azzal növelik az otthoni országuk GDP-jét. Persze az adott országban dolgozó külföldiek hazautalásai pedig csökkenthetik ezt a nyereséget, ezért érdemes a beérkező és a kimenő utalások egyenlegét nézni. Az Eurostat friss jelentésében a magánszemélyek között 2017-ben lebonyolított nemzetközi pénzforgalmat vizsgálta meg.
Az eredmények szerint Magyarországon ez az egyenleg bőven a pozitív tartományban van, tehát jóval – 755 millió euróval, vagyis 2017-es középárfolyamon számolva 233 milliárd forinttal – több pénz jött be az országba magánszemélyek közötti utalások formájában, mint amennyit kifelé utaltak. A helyzet hasonló a többi közép-kelet-európai országban is, a legnagyobb, 2,5 milliárd eurót is meghaladó többletek Lengyelországban és Romániában keletkeztek, Magyarország pedig az ötödik helyen áll a listán. A rangsor másik oldalán Franciaországot találjuk, több mint 10 milliárd eurós mínusszal, de kiemelhető Németország és az Egyesült Királyság is a 4,5 milliárd euró körüli deficitjeikkel.
Ha az országok lakosságához viszonyítjuk ezeket az egyenlegeket, Litvániát érdemes kiemelni, messze itt volt tavaly a legnagyobb az egy főre jutó többlet, méghozzá 250 euró. Magyarországon ugyanez az érték már csak 77 euró volt. A magánutalások egyenlegével kapcsolatos általános tapasztalat, hogy minél alacsonyabb az életszínvonal egy adott országban, annál inkább befelé áramlik a pénz a gazdagabb külföldi országban dolgozó állampolgárok hazautalásai jóvoltából, és kevésbé jellemző, hogy az adott országban dolgozó külföldiek utalnának kifelé.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
