Idehaza is van apostola, de az Egyesült Államokban valóságos mozgalomnak számít a radikális spórolás, amelynek az a célja, hogy az ember felhagyhasson az anyagi kényszerből végzett munkával, vagy ahogy sokan mondják, nyugdíjba mehessen. (Valójában nincs szó nyugdíjról, hiszen az életkorhoz, illetve szolgálati időhöz kötött.)
Magyarországon ennek a gondolatnak a talán legismertebb képviselője a 30as nyugdíjas „márkanevű” Takács Szabolcs, aki 12 év munkaviszony után, 34 évesen „vonult nyugdíjba”, azóta saját elmondása szerint csak olyan munkákat vállal, amelyeket ingyen is szívesen elvégezne. Megtakarításának 60 százalékát részvényekben tartja, nagyrészt olyan osztalékfizető papírokban, amelyeket válságállónak tart. Ráadásul nagy részüket a 2008-as válság idején, nyomott áron vásárolta.
Ezekkel valóban van rá esély, hogy életformája megváltoztatása nélkül ki tudjon húzni egy előbb-utóbb biztosan bekövetkező válságot, bár azt ő maga is elismerte, hogy negatív gazdasági környezetben csökkenhet az osztalékból, illetve az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel.
Ennél komolyabb veszélyeket tartogat, ha valaki olyan modellt alakít ki a korai nyugdíj érdekében, amely részben a részvények állandó értéknövekedésére alapoz. Mert hiába adódhat hosszú távon 8-12 százalékos plusz, ha olyan években is meg kell élni, amikor akár 30 vagy 50 százalékkal csökken a részvényportfólió értéke – hívja fel a figyelmet a Bloomberg véleménycikkének szerzője.
A mozgalom amerikai hívei úgy számolnak, hogy ha 35-40 éves korukig félreteszik a – kellően magas – fizetésük felét, és részvényeket vesznek belőle, akkor ezt követően már egyáltalán nem kell dolgozniuk.
Ehhez ugyanakkor nemcsak kedvező tőkepiaci környezet, hanem kellően fegyelmezett költési szokások is kellenek.
Ezért aztán igencsak eltérnek arról a vélemények, hogy mekkora az a félretett összeg, amely mellett kényelmesnek mondható az élet hátralévő része.
Egy dologban ugyanakkor egyet szoktak érteni a mozgalom hívei és kritikusai: szükség van arra, hogy a jelenleginél többen és többet gondolkodjanak a megtakarítás és befektetés fontosságán, lehetőségein. Ez igaz az Egyesült Államokra, ahol részben a meglehetősen alacsony megtakarítási ráta okolható például a nagy amerikai külkereskedelmi hiányért, még akkor is, ha Donald Trump elnök ezt inkább a külföld manipulációjának tudja be.
De idehaza is lényeges a téma, hiszen az emelkedő jövedelmeknek köszönhetően a korábbinál több ember számára merülhet fel egyáltalán a megtakarítás lehetősége. Ezzel okosan élni még akkor is fontos, ha átlagos jövedelem mellett esély sincs 35 évesen nyugdíjba menni.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
