A Volkswagen nem csak a dízel meghajtású, hanem a benzines motorokkal felszerelt autókba is beépítette a csalószoftvereket – írja a Bild am Sonntag hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A lap azután számolt be az új fejleményekről, miután hozzájutott a dízelbotrányban nyomozó müncheni ügyészség irataihoz.
A tanúvallomások szerint 2015 novemberében, vagyis két hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban napvilágra került a Volkswagen csalása, válságtanácskozás volt a német konszern székhelyén.
A megbeszélésen már akkor elhangzott, hogy a benzin (Otto-) motorral hajtott gépjárművek is érintettek a csalásban. Ebben az esetben az automata sebességváltós autókba építettek be a Volkswagen mérnökei egy olyan szoftvert, amely érzékelte, ha a gépjármű a vizsgapadon van. Ekkor sokkal kevesebb káros anyagot bocsátott ki.
Az újság birtokába került egy 2016-os prezentáció is a szoftver működéséről. Ebben azt írták le, hogy a gyárban a tesztmérnökök hogyan tudják aktiválni a csalószoftvert. Miután beindították a motort, ötször egymás után gázfröccsöt adtak, vagyis padlóig lenyomták a gázpedált. A szoftver ezt követően lépett működésbe. (Az ügyfelek számára már értékesített gépjárművekben mindez automatikusan működött, ezzel a technikával csak a tesztmérnökök használták a szoftvert a fejlesztések során).
A csaló szoftver működése alatt a motor kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, igaz a teljesítmény is alacsonyabb volt, az automata sebességváltó pedig alacsonyabb fordulatszámban kapcsolt magasabb fokozatba.
Az újabb botrányban a konszern márkái közül a Volkswagen mellett az Audi és a Porsche is érintett. A dízelbotrányban Németországban 800 ezer autónál használhattak csaló szoftvert, ezekből 98 ezer lehet benzines. Az nem derül ki a cikkből, hogy konkréten milyen benzines autóknál trükköztek a teszteken.
Már így is körülbelül 25 milliárd euróba került eddig a Volkswagen-csoportnak az emissziós botrány, és úgy tűnik, a történetnek még nincs vége. A botrány hatására a statisztikák szerint megrendült a bizalom a dízelautókban: 2017 és 2018 első negyedéve között a dízeles személyautók részesedése az új autók piacán 46 százalékról 38-ra csökkent az EU-ban, míg a benzinesek aránya 49 százalékról 56-ra nőtt. Nagy kérdés, ha a benzinesek esetében is tömeges csalásokra derül fény, az hogyan hat a vásárlókra.
A Volkswagen csak annyit mondott a Bild am Sonntagnak, hogy nem akarnak nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról. A sebességváltókkal kapcsolatos témában a konszern pedig „intenzív megbeszéléseket folytat a német Közlekedési Minisztériummal”.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
