A Volkswagen nem csak a dízel meghajtású, hanem a benzines motorokkal felszerelt autókba is beépítette a csalószoftvereket – írja a Bild am Sonntag hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A lap azután számolt be az új fejleményekről, miután hozzájutott a dízelbotrányban nyomozó müncheni ügyészség irataihoz.
A tanúvallomások szerint 2015 novemberében, vagyis két hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban napvilágra került a Volkswagen csalása, válságtanácskozás volt a német konszern székhelyén.
A megbeszélésen már akkor elhangzott, hogy a benzin (Otto-) motorral hajtott gépjárművek is érintettek a csalásban. Ebben az esetben az automata sebességváltós autókba építettek be a Volkswagen mérnökei egy olyan szoftvert, amely érzékelte, ha a gépjármű a vizsgapadon van. Ekkor sokkal kevesebb káros anyagot bocsátott ki.
Az újság birtokába került egy 2016-os prezentáció is a szoftver működéséről. Ebben azt írták le, hogy a gyárban a tesztmérnökök hogyan tudják aktiválni a csalószoftvert. Miután beindították a motort, ötször egymás után gázfröccsöt adtak, vagyis padlóig lenyomták a gázpedált. A szoftver ezt követően lépett működésbe. (Az ügyfelek számára már értékesített gépjárművekben mindez automatikusan működött, ezzel a technikával csak a tesztmérnökök használták a szoftvert a fejlesztések során).
A csaló szoftver működése alatt a motor kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, igaz a teljesítmény is alacsonyabb volt, az automata sebességváltó pedig alacsonyabb fordulatszámban kapcsolt magasabb fokozatba.
Az újabb botrányban a konszern márkái közül a Volkswagen mellett az Audi és a Porsche is érintett. A dízelbotrányban Németországban 800 ezer autónál használhattak csaló szoftvert, ezekből 98 ezer lehet benzines. Az nem derül ki a cikkből, hogy konkréten milyen benzines autóknál trükköztek a teszteken.
Már így is körülbelül 25 milliárd euróba került eddig a Volkswagen-csoportnak az emissziós botrány, és úgy tűnik, a történetnek még nincs vége. A botrány hatására a statisztikák szerint megrendült a bizalom a dízelautókban: 2017 és 2018 első negyedéve között a dízeles személyautók részesedése az új autók piacán 46 százalékról 38-ra csökkent az EU-ban, míg a benzinesek aránya 49 százalékról 56-ra nőtt. Nagy kérdés, ha a benzinesek esetében is tömeges csalásokra derül fény, az hogyan hat a vásárlókra.
A Volkswagen csak annyit mondott a Bild am Sonntagnak, hogy nem akarnak nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról. A sebességváltókkal kapcsolatos témában a konszern pedig „intenzív megbeszéléseket folytat a német Közlekedési Minisztériummal”.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
