Az ír fapados légitársaság, a Ryanair tavaly ősszel húszezer járatát törölte, miután elrontották a személyzet beosztását. Egy új jogszabály miatt változtak a pilóták szabadságolásának a szabályai, és ezt nem vették figyelembe a cégnél, amikor összerakták a beosztásokat. Emellett sok pilóta is lelépett a Ryanairtől – egy év alatt 140 -, és átmentek a versenytárs Norwegian Airlines-hoz.
Mindez fontos előzmény, hogy megértsük, mi történik, ha egy légitársaság törli valamelyik járatát. Ha saját hibájából kényszerül törölni a járatot, akkor az Európai Unióban köteles kártérítést fizetni az utasoknak. Ha viszont rajta kivülálló ok miatt nem szállítja el az utasokat, akkor nem kell kárpótlást fizetni az elmaradt út miatt.
Konkrét eset, három hete történt, hogy bő egy órával az indulás előtt törölte a Budapestről Pisába induló járatát a Ryanair június 8-án délelőtt. A dátum azért fontos, mert előző este egy teherszállító gép hajtóműve felszántotta néhány négyzetméteren a ferihegyi kifutópálya betonját. Néhány gép nem tudott leszállni éjszaka, de reggelre helyreállt a rend.
Az ír fapados légitársaság nem indokolta a járattörlést. Az utasoknak felajánlották ott a helyszínen, hogy átfoglalhatják a jegyeket
az öt nap múlva induló repülőgépre.
Az utasok többségének kifizetett szálláshelye volt, így ez az opció nem sokuknak jelentett megoldást. Voltak, akik vonattal, míg mások – mint például én is – autóval indultak nyaralni.
A járattörlés esetén a légitársaságnak – amennyiben nem foglal helyet egy másik gépre – vissza kell utalni a repülőjegy árát. Ezen felül, az uniós jogszabályok szerint, ha a légitársaság hibájából törlik a járatot, az utasok fejenként 250-600 eurós kártérítésre jogosultak.*Az Európai Unión belül 1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 euró, 1500 kilométernél nagyobb távolság esetén 400 euró. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében van még egy szabály, e szerint 3500 kilométernél hosszabb repülőút törlése esetén 600 euró kártérítés jár az utasoknak.
A kártérítési igényt a légitársaság honlapján kell igényelni, egy speciális űrlapon. Bár könnyen hangzik, én mégsem tudtam kitölteni a Ryanair űrlapját. A rendszer ugyanis, hibásan, azt írta ki, hogy nem stimmel a megadott járatszám.
Emiatt a rendszer nem is engedte az űrlap beküldését, vagyis fizikailag is lehetetlenné tette, hogy az utas éljen a kárpótlás jogával.
Ezt követően másik úton, a „kapcsolatfelvételi űrlap” kitöltésével próbáltam a céggel kommunikálni. Ebben leírtam, hogy a rendszer folyamatosan azt írja ki, hogy nem jó a járatszám, amit begépeltem. Pedig az FR 5023-as járatszám volt megadva a beszállókártyán is. Sőt, a biztonság kedvéért írtam a ferihegyi repülőtérnek is, ahonnan megerősítették, hogy a járatszám stimmel.
Erre a Ryanair azt válaszolta, hogy nem tudja megoldani a problémámat, ezért keressem fel a légitársaság élő chat szolgáltatását. Ez azonban folyamatosan elérhetetlen. Több napon át próbálkoztam, de egyszer sem volt ügyintéző, akinek írhattam volna.
Ezt követően ismét kitöltöttem egy újabb kapcsolatfelvételi űrlapot. A Ryanair erre úgy reagált, hogy 28 napon belül válaszol. A fapados légitársaság levele két héttel később meg is érkezett. Azt írták, hogy nem jogosultak a budapesti járat utasai kártérítésre, mert a ferihegyi repülőtér előző napi balesete miatt törölték a járatot.
Ez a magyarázat azonban nem tűnik életszerűnek. A repülőteret előző éjjel, a betonpálya sérülése miatt csak néhány órára kellett lezárni, a műszaki hiba miatt elrendelt reptérzárat kora reggel feloldották. Olyannyira, hogy a Flightradar adatai alapján a Budapest-Pisa járatra beosztott gép 8.18-kor megérkezett Berlinből Ferihegyre.
A Budapest-Pisa járatra beosztott, EI-EME lajstromjelű Ryanair-gép menetrendje június 7-től június 8-ig.
A gép rövid budapesti tartózkodás után 9.02-kor kigurult a felszállópályára és Milánóba repült. A sietség nem volt véletlen, ugyanis a Ryanair járata már késésben volt. A cég ugyanis nem az első budapesti járatát törölte, hanem egy jóval később induló másik járatát. Ezért a nap folyamán folyamatosan torlódott a menetrend.
Persze az is opció lehetett, hogy a reggel hétkor induló járat nem tudott előző éjjel leszállni. Ismét a Flightradar adatai alapján azt látni, hogy ez nem is volt eredetileg tervben.
Az EI-EME lajstromjelű gép előző éjjel 11.25-kor landolt Berlinben. Nem volt tervben, hogy éjszaka Budapestre jön, beosztása alapján másnap reggel 6.55-kor volt az első járata Budapestre.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy egy légitársaság hibáján kívüli (vis maior) eseményre meddig hivatkozhat a légitársaság. A reptérzár ugyanis csak az első, kora reggeli gépet érintette, pontosabban érinthette volna, a később indulókét, vagy a Budapestre érkező gépek fordulóit már nem. A cég azonban egy sokkal később induló járatot törölt. Feltételezhető, hogy a Ryanair kimatekozta, melyik gép törlése jár kisebb anyagi veszteséggel. Az EU-s jogszabályban azonban az is benne van, hogy a légitársaságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie egy vis maior eset idején is az utasok érdekében.
Ha a cég nem fizet kártérítést, attól még tovább lehet vinni az ügyet. Például lehet a békéltető testülethez is fordulni, ami egy a bírósági tárgyalást megelőző viterendezési fórum. Elvileg hatvan napon belül intézkednek és összehoznak egy találkozót a vitás felekkel. A békéltető testület határozata nem kötelező érvényű, vagyis ha nincs megegyezés, irány a bíróság.*A békéltető testületnél benyújtottam a panaszt és a G7-en beszámolunk a tapasztalatokról.
Emellett egyéb segítséget is igénybe lehet venni, vannak a kártérítési igényekre specializált cégek, amelyek 30 százalékos sikerdíjért cserébe behajtják a légitársaságoktól a kártérítést. Bolyó Anikó, a Flight Refund Kft. ügyvezetője szerint nagyon kevesen, az európai statisztikák szerint az érintett utasok 1-2 százaléka él az unió adta kárpótlási jogával.
„Ennek oka, hogy nagyon kevesen ismerik ezt a kárpótlási lehetőséget, így nem is tudják, hogy jogukban áll 250-600 eurót követelni, ha a légitársaság hibájából történt a járat több órás késése, vagy törlése”, mondta Bolyó Anikó.
A kártérítés alapja az, hogy bizonyíthatóan nem a légitársaságnak felróható esemény, például rossz időjárás, vulkánkitörés, terrortámadás, repülőtér-lezárás miatt kell egy járatot törölni. A cég, ha befogadja a kártérítési igényt, akkor felveszi a kapcsolatot a légitársasággal és intézi az ügyet, egészen a bírósági tárgyalásig bezárólag.
Megkerestem újságíróként is a Ryainair sajtóosztályát. Azt válaszolták, hogy a szóban forgó járattörlés nem az ő hibájukból történt.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
