Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 27. 13:06 Pénz, Világ

Döntött a bíróság, kitilthatják a német nagyvárosokból a dízelautókat

Fontos per ért véget ma délután a németországi Lipcsében. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság arról döntött, hogy a helyi önkormányzatok kitilthatják a városközpontokból a dízelautókat. Konkrétan az Euro 6-osnál alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt járműveket tilthatják ki az önkormányzatok.

A lipcsei bíróság szerint a városok nyugodtan dönthetnek úgy, hogy a levegő tisztasága érdekében nem engedik be a dízel autókat. Az önkormányzatoknak nem kell az államtól engedélyt kérniük, viszont egy átmeneti időszakot kell biztosítaniuk. Stuttgart és Düsseldorf például szeptember elsejétől dönthet csak úgy, hogy kitiltják a dízeleket. Érdekesség, hogy a bíróság szerint az iparosok (mesteremberek) dízel kisteherautóinak nem tilthatják meg, hogy behajtsanak a centrumba.

Az ügy előzménye, hogy egy német civil szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DU) beperelte Stuttgart és Düsseldorf önkormányzatát, mert elutasította az öregebb dízelautók városközpontból történő kitiltásáról szóló kezdeményezést. Ezt a pert a DU első fokon megnyerte, a másodfokon eljáró testület pedig megerősítette a korábbi bírósági ítéletet.

A dízelautók elleni harcban a 2010-ben bevezetett környezetvédelmi előírások segítették a civileket. E szerint egy köbméter levegő nitrogén-dioxid tartalma nem, pontosabban csak évente 18 alkalommal haladhatja meg a 40 mikrogrammot. Düsseldorf és Stuttgart mellett közel húsz német nagyváros, és további hetven kisebb városban van a levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték felett.

Egy város levegőszennyezettségére nemcsak a gépjárművek vannak hatással, de olyan városokba, mint Stuttgart vagy Düsseldorf, naponta több ezren ingáznak dízelautókkal, aminek együttesen súlyos hatása lehet a levegőminőségre. A Ruhr-vidéken hiába szorult háttérbe a nehézipar, a levegőminőség továbbra is rossz maradt, valószínűleg az autók  miatt.

A dízelgépjárművek nitrogén-dioxid kibocsátásról pedig pontos adatok vannak. Ahogy a grafikonból is kitűnik, a dízelek a kibocsátási határérték többszörösét eregetik a levegőbe, és bár a benzinesek sem felelnek meg az előírásoknak, arányaiban sokkal kevesebb káros anyagot juttatnak a levegőbe.

 

A dízelbotrány 2015-ös kirobbanása után az amerikai hatóságok keményen nekimentek a Volkswagen-csoportnak. A tengerentúlon a cég több tízezer kocsit volt kénytelen visszavásárolni, és komoly büntetést kellett fizetnie. Európában és Németországban sokkal visszafogottabban reagáltak a hatóságok. Berlin a honi ipar védelme érdekében annyit várt el az autógyártóktól, hogy hívják vissza a csalással érintett típusokat, és cseréljék ki a szoftvereket.

Bár a német nemzetgazdaság szempontjából érthetőnek tűnik, hogy nem rúgnak bele a GDP jelentős részét termelő vállalatokba, azért azt ne felejtsük el, hogy a Volkswagen és a botrányban érintett többi autógyártó csalt, vagyis hazudott, ergo átverte a fogyasztókat. Ennek az árát egyszer meg kell fizetniük a gyártóknak.

A mai lipcsei ítélet pedig ehhez a jogos társaddalmi igényhez adott löketet. A bírósági döntés egyik velejárója, hogy komoly értékvesztést fog a már értékesített dízeleknél okozni, az új autók esetében pedig szinte ellehetetleníti az eladásokat, legalábbis azokban a régiókban, ahol kitilthatják a gázolajjal hajtott autókat.

Igaz, a német vásárlók egyre kevesebb dízelt vesznek a botrány óta, ez a folyamat a következő években kiszámítható módon menne végbe, vagyis a gyártók fel tudnának készülni a benzines modellek iránti kereslet növekedésére a dízelek kárára. Ez, a civilek szempontjából pozitív bírósági ítélet azonban ebbe a koordinált és békésnek nevezhető csökkenési trendbe piszkít be. Ki venne ezután dízel autót, és mit kezdenének a korábban vásárolt gépkocsival, amelyet már csak nyomott áron tudna eladni.

 

Magyarországot is érinti a német bíróság ítélete, hiszen nagy valószínűséggel az itthoni használtautó-piacon kötnének ki az öregebb dízelautók. Már így is brutális mennyiségben hozzák be Nyugat-Európából a leharcolt gépeket. A hazai gépjárműpark átlagéletkora 14 évre nőtt, miután csak tavaly 155 ezer használt autót hoztak be külföldről. A német dízelek brutális árcsökkenése újabb lendületet adhat a hazai autóimportnak, legalábbis addig, amíg ilyen olcsó marad a regisztrációs adó.

A Magyar Gépjárműimportőrők Egyesülete és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége ugyanis hónapok óta aktívan lobbizik a kormánynál annak érdekében, hogy korlátozzák a túl öreg és környezetszennyező használt autók behozatalát. Ezt egyébként Rogán Antal, fideszes politikusnak köszönhetjük, aki 2012-ben egyéni országgyűlési indítványra kezdeményezte a regisztrációs adó csökentését.

Mindezt úgy, hogy nem tett különbséget a régi környezetszennyező autók és az új, kevésbé szennyező gépjárművek között. Mivel brutálisan emelkedett a hazai autók átlagéletkora a kormány is lépéskényszerbe került, de úgy tudjuk, hogy erre az áprilisi választások előtt már nem kerül sor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan autókat importálunk, amelyekhez nyugaton már nem akarnak hozzányúlniHallottál már a kettőstömegű lendkerékről? Pedig elég sok mindent elmond arról, hogy milyen autókat hozunk be nyugatról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelpörgött az autópiac, de elönti az országot a nyugati hulladékIdén összesen 800 ezer autó adásvétel lehet Magyarországon, ami borzasztóan sok, de ebből csak 100 ezer az új autó, és a többiben rengeteg a használt roncs.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ dízelbotrány használt autó németország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.