A februári élelmiszer-drágulás felülmúlhatja a januárit is

A legpesszimistább, azaz legmagasabb előrejelzést is bőven felülmúló, 5,5 százalékos inflációt mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januárra.

Számokban: a Portfolio szokásos előzetes szakértői konszenzusa 4,9 százalék volt. Az átlagos eredmény ezzel szemben 5,5 százalék lett, ezen belül az élelmiszerek 6, a szolgáltatások 8,5, az üzemanyagok pedig 11,8 százalékkal drágultak egy év alatt.

Felülnézet: a kormány – vélhetően az alaposabb és naprakész adatok ismeretében – már hetek óta érzékeli azt a problémát, hogy a vártnál nagyobb drágulásban a lakossági költségekben kritikus arányt képviselő élelmiszerek és üzemanyagok is nagy szerepet játszanak, ezért az ársapkák újbóli bevezetését lebegteti.

A korábbi tapasztalatok és az elemzések döntő része szerint az ársapka politikai előnyöket hozhat, de rövidtávon ellátási zavarokat, áruhiányt, középtávon pedig többletinflációt okozhat.
Bevezetésekor ugyanis a boltok más termékek árát a tervezettnél jobban megemelhetik, hogy a kieső bevételt ellensúlyozzák, az ársapka megszűnésekor azonban ellenkező folyamat aligha játszódik majd le.
Méréseink szerint egyébként az élelmiszerek közül a tojás és a tej, illetve a tejtermékek mellett az étolaj és a liszt is olyan nagy mértékű drágulást mutat éves szinten, amellyel kormányzati intézkedés célpontjává válhat.

Igen, de: az árak korrekt éves összehasonlítása épp a korábbi ársapkák és kötelező akciózások miatt szinte lehetetlen. Egy éve ugyanis még lehet, hogy a kötelező akciók miatt olcsón, veszteséggel kellett eladni egy-egy terméket, majd az akció kivezetésével megugrottak az árak. A most kimutatott drágulás így azért is lehet nagy, mert az alapja, vagyis a bázis értéke irreálisan alacsony.

Ebben az összefüggésben az újabb ársapkák indoklásának alapja épp a korábbi ársapkák okozta torz helyzet lehet, az eredménye pedig egy újabb, nem valós piaci árazás lesz. Ez pedig egy év múlva ismét irreálisan alacsony összehasonlítási alapot képezhet.

Alulnézet: a lakosság a hivatalos 6 százaléknál magasabb élelmiszer-inflációt is érzékelhet akkor, ha a bevásárlási szokásai nem egyeznek a KSH kosarával, erre a G7-nél is bemutattunk egy példát nemrég.

A diszkontokban és hipermarketekben vásárolva mi a hivatalosnál például jóval nagyobb tojásdrágulást, de kisebb lisztáremelkedést tapasztaltunk egy év alatt, az átlagos élelmiszer-inflációt pedig 9 százalékra tettük.

Mi várható? A G7 január végén elvégzett éves alapú felmérése valószínűleg legalább fél hónappal a KSH adatfelvétele után történt, és ezek alapján arra számítunk, hogy a februári hivatalos adatokban az élelmiszerek drágulása még a januárinál is nagyobb lehet.

Az ING Bank a 2025-ös teljes évre vonatkozó eddigi 4,5 százalékos inflációs előrejelzését a januári adatok fényében 5 százalék fölé módosította, az év folyamán az egyes hónapokban a ráta 4,5-6 százalék között mozoghat majd.
A jegybanknak emiatt aligha lesz lehetősége idén kamatcsökkentésre, hiszen a 2-4 százalékos infláció biztosítása a célja.

Tágabb kontextus: ezúttal a KSH inflációszámítási gyakorlata is emelte a mutatót. A statisztikai hivatal ugyanis számos jelentősen dráguló terméket és szolgáltatást nagyobb mértékben vett figyelembe a kalkuláció során, mint egy hónappal korábban.

A hivatal minden év elején felülvizsgálja az úgynevezett fogyasztói kosarat – azaz azoknak a termékeknek a körét, amelyeket figyelembe vesz az inflációszámítás során -, és ha a vevői szokások változtak, akkor módosít rajta.
A termékek köre nem változik minden évben, az azonban igen, hogy az egyes termékek és szolgáltatások mennyire (statisztikai kifejezéssel milyen súllyal) számítanak bele az inflációba. Ebben most is voltak elmozdulások.
Számos kifejezetten gyorsan dráguló termék és szolgáltatás – így például a tejtermékek, az éttermi étkezés, az üzemanyag és a lakhatás – súlya is látványosan nőtt. A lassabban dráguló vagy olcsóbbá váló áruk közül viszont több olyan is akadt, amit kisebb mértékben vettek figyelembe. Ilyenek voltak például a tartós háztartási és az egyéb elektronikai cikkek.
A G7 számítása szerint ez az úgynevezett összetételhatás önmagában 0,2 százalékponttal növelte az inflációt. Azaz, ha a KSH januárban nem változtat a számítási gyakorlatán, akkor ennyivel alacsonyabb áremelkedést mutatott volna ki.