A gazdasági növekedés ötödét hozhatják jövőre az új magyar gyárak
Az autó- és akkumulátoripari beruházások 0,6 százalékponttal növelik jövőre a GDP-t, ami összesen 2,6-3,6 százalékkal nőhet a jegybank új előrejelzése szerint.
0,3-0,7 százalék közti növekedést lát valószínűnek a Magyar Nemzeti Bank az idén, a szeptemberi előrejelzéséhez képest kisebbet. Szeptember óta az is változott, hogy 2025-ben a jegybank kicsit magasabb inflációra számít, 3,3-4,1 százalék közöttire; a 3,2-3,8 százalékos sáv helyett.
Miért fontos ez? A kormány jövő évi GDP-előrejelzése 3,4 százalék, amihez reményei szerint jelentős mértékben hozzá fog járulni, hogy termelni kezdenek az elmúlt időszak nagyberuházásainak eredményeképp létrejövő gyárak, mint például a CATL, a BMW vagy a BYD üzeme.
3 és 6 százalék közti sávba kell érnie jövőre a magyar gazdasági növekedésnek, és ott kell maradnia 2026-ban, ahonnan meg tudjuk célozni a sáv fölső szintjét is – mondta szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök.
Jövőre akár a 6 százalékos növekedést is el lehet csípni, többek között a hamarosan lezáruló autó- és akkumulátoripari nagyberuházások révén létrejövő üzemek beinduló termelésének köszönhetően – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdaságért felelős helyettes államtitkára október végén a Tudás.hu-nak.
Egy százalékponttal emelhetik meg a GDP-növekedést a debreceni CATL- és BMW-gyárak – mondta Nagy Márton tavasszal a Dehir.hu-nak.
Igen, de: a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy tűnik, mintha a kormány túl gyors felfutással számolna. Korábbi gyűjtésünk alapján a BMW például csak a jövő év végén kezdi el a sorozatgyártást Debrecenben, a CATL év közepéig csak a tervezett állományának 40 százalékával tervez termelni, a BYD pedig csak 2026-ban kezdene termelni.
Mi várható? Mostanra már viszonylag sok olyan előrejelzést publikáltak, amik szerint jövőre nem fog teljesülni a legalább 3 százalékos kormányzati cél.
A Kopint-Tárki októberben például csak 2,8, az IMF 2,9, az Európai Bizottság novemberben 1,8, az Egyensúly Intézet 2,2, az OECD decemberben 2,1, a Századvég pedig szerdán 2,8 százalékos növekedési előrejelzést tett közzé.
Az előrejelzések szerint jövőre a fogyasztás lehet itthon a növekedés motorja, de a beruházások és a külkereskedelem hozzájárulása a várt növekedéshez attól is jelentősen függ, hogy mekkora hozzáadott értéke lesz a beinduló gyáraknak.
Egyelőre bizonytalan Szíria jövője Bassár al-Aszad bukása után. A helyzetet nehezíti, hogy a 2011-ben kitört polgárháború hatalmas károkat okozott az ország gazdaságának.
Nagy Józsefnek ítélte a G7 jelenlegi és volt újságíróiból álló zsűri az idén megalapított Szentkirályi Balázs-díjat. A 24.hu újságírója az elismerést a vérplazmabiznisz hátterét feldolgozó riportjáért kapta.
Politikai okokból tiltaná be szinte teljesen a vendégmunkások behozatalát a kormány, de a gazdasági szereplők szerint a munkaerőhiány továbbra is nagy probléma.