Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte
„Azt is mondhatom, hogy soha nem látott mértékű minimálbér-emelés történik. Nem emlékszem arra, hogy ilyen léptékű minimálbér-emelés történt volna az elmúlt időszakban. 2027-re, ha összeadom a három év emelését, ez 40 százalékos emelkedést ad ki” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a mostani bérmegállapodás kapcsán.
Számokban: a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nő, majd bizonyos gazdasági feltételek teljesülése esetén 2026-ban 13, 2027-től pedig 14 százalékkal emelkedik, így jön ki összességében a 40,41 százalékos emelés három év alatt.
- A bruttó minimálbér jelenleg 266,8 ezer forint, jövőre 290,8 ezer forint lesz, és ha a tervek teljesülnek, akkor 2026-tól 328,6 ezerre, 2027-től pedig 374,6 ezerre emelkedik. A garantált bérminimum a jelenlegi bruttó 326 ezerről jövőre 348,8 ezer forintra nő.
- A rendszerváltás óta 2001-ben, vagyis az első Orbán-kormány ciklusának kellős közepén volt a legnagyobb minimálbér-emelés, az akkori 56,86 százalék sokkal nagyobb, mint a következő három évre tervezett emelkedés összessége, és az előttünk álló évek 13-14 százalékos bővülése sem számít historikusan nagy ugrásnak, ezt mutatja be az alábbi ábra.
Alulnézet: a minimálbér jelenleg 214 ezer munkavállaló jövedelmét határozza meg, a garantált bérminimum viszont, amely nem 9, csak 7 százalékkal nő jövőre, 325 ezer embert érint. A következő években hasonló tendencia várható, vagyis a garantált bérminimum és a minimálbér összege közelíthet, egybe is olvadhat.
Felülnézet: a kormány két hangzatos és egyszerűen megjegyezhető számmal kampányol, ezek szerint 2027-28-ra a bruttó átlagfizetés egymillió forintra, a minimálbér pedig ezer euróra emelkedne, utóbbi egyben a rendszeres bruttó átlagfizetés fele is lenne.
Tágabb kontextus: az egymilliós átlagbér 900 ezer forint körüli rendszeres bruttó átlagbért, vagyis körülbelül 450 ezer forintos minimálbért feltételez.
- Ez csak akkor lehet ezer euró, ha addigra egy euróért 450 forintot kell majd adni,
- másrészt 2028-ban még egy vaskos, 20 százalékos minimálbér emelést is feltételez (még ha addig a legambiciózusabb gazdasági forgatókönyv teljesül is).
Mi várható? Jelenleg még elképzelni is nehéz, hogy a jól hangzó fenti számokhoz szükséges gazdasági növekedés, illetve az ahhoz szükséges termelékenység-javulás honnan lesz meg a következő szűk pár évben.
- Előzetesen még a kormány is úgy számolt, hogy a terveihez most 12 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség, ebből lett a tárgyalások végére egyelőre 9 százalék. A bérmegállapodásban az is szerepel, hogy ha nem haladnak a legjobb forgatókönyv szerint a folyamatok, akkor az emelések mértékét módosítani fogják – értelemszerűen lefelé.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
Van terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akarat
Több uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
