Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása

Orbán Viktor miniszterelnök október 4-én a szokásos heti rádióinterjújában bejelentette, hogy megduplázzák a családi adókedvezményt. A kormányközeli lapok máris tényként kezelik a növelést, amely talán két lépcsőben valósul meg, de a részletekről még nem lehet tudni semmit.

Az adórendszerek egyik ősrégi trükkös eleme, amikor egy kedvezményt nem arányként (százalékban), hanem nominálisan, azaz egy konkrét összegben határoznak meg. Amennyiben infláció van (márpedig ez alapesetben kis mértékben még kívánatos is), akkor a változatlanul hagyott összeg idővel egyre kevesebbet ér, ha pedig még bérnövekedés is van (mint ahogy ez Magyarországon az elmúlt években így volt), akkor a jövedelemnek egyre kisebb része lesz a kedvezmény értéke, vagyis arányait tekintve egyre több adót kell fizetni.

A magyar adórendszerben kétségtelenül meghatározónak számító családi kedvezmény a 2011-es bevezetése óta nem változott érdemben. Egy gyerek után alig havi 10 ezer forint, három vagy több gyermek esetében pedig gyermekenként 33 ezer forint az értéke. A bevezetéskor, azaz 2011-ben ez három gyereknél az akkori bérekhez képest olyan nagy összeg volt, hogy a munkavállalók jelentős része nem is tudta teljesen kihasználni, hiszen nem volt ennyi adófizetési kötelezettsége.

Később, 2014-től már nem csak az szja-t, hanem a munkavállalói járulékot is lehetett csökkenteni a kedvezménnyel, de még így is csak 2017-re emelkedett olyan magasra a bruttó átlagbér, hogy abból ki lehessen használni a teljes háromgyermekes támogatást.

Ám ahogy az alábbi grafikon mutatja, a trend egyértelmű volt: az egy és két gyermeket nevelő családoknál évről-évre csökkent a családi adókedvezmény jelentősége, ha az időközben növekvő bruttó átlagbérhez arányosítunk.

Míg 2010-ben az átlagbért kereső család két gyermek után a jövedelme 9,4 százalékát kapta meg kedvezményként, ez az arány 2024-re 3,1 százalékra csökkent. Az egygyermekeseknél a 2011-es 4,7 százalékos kedvezmény időközben alig 1,5 százalékra olvadt. A három vagy több gyermeket nevelők valóban egészen jól járnak az szja-támogatással még ma is, de a bérekhez viszonyított arány még náluk is meredeken csökken 2017 óta.

A nagycsaládosok támogatása (amellett, hogy értékválasztás húzódik meg mögötte) a választási kampányoknál is jól hangzik, és még nem is kerül túl sokba. A 2022-es népszámlálási adatok szerint ugyanis Magyrosrzágon csupán a családok 3 százalékában van több mint három gyermek, a háromgyerekes családok aránya pedig 9 százalék.

A gyermekes magyar családok többségében, 57 százalékában azonban továbbra is csak egy 18 év alatti van, és további 31 százalékban nevelnek két gyermeket, azaz a magyar családok 88 százaléka ma már nagyon alacsony, elinflálódott családtámogatást kap az szja-n keresztül. Ebből a szempontból a most belengetett emelés csak kompenzáció, a 2011-es helyzet irányába.

Az adóstatisztikák szerint 2011-ben a teljes jövedelem 2,1 százalékát tette ki a családi adókedvezmény, 2022-ben azonban már csak az 1,3 százalékát. Az elméletileg fizetendő összes szja-hoz viszonyítva a családi adókedvezmény összegét azt láthatjuk, hogy sokáig a 13-15 százalékos sávban volt, de 2022-re már ez is lecsökkent, 10,2 százalékra.

Ha két lépcsőben, 2025-ben és 2026-ban jön majd az emelés, akkor azt akár úgy is meg lehet tenni, hogy a 2025-re érvényes adókedvezményt csak a 2026-os adóbevalláskor, azaz épp a választások előtt, egy összegben utalják vissza. Természetesen nem tudjuk, hogy így lesz-e, de az érintett magyar családok majdnem 90 százalékát kitevő egy- és kétgyermekeseknek a havi 10-20 ezer forintos emelés egyébként nem is lenne érzékelhetően nagy összeg, egy évre utólag visszaadva azonban náluk is sokkal nagyobbat szólhatna, épp a választások előtt.

A családi adókedvezmény mellett a családi pótlék a másik fő támogatás, amelyet minden gyermeket nevelő család megkap, de ennek összege 2009 óta nem változott:

egy gyermek esetén 12 220 forint havonta (egyedülálló szülő esetén 13 700 forint);
két gyermek estén 13 300 forint gyermekenként havonta (egyedülálló szülő esetén 14 800 forint);
három gyermek estén 16 000 forint gyermekenként havonta (egyedülálló szülő esetén 17 000 forint);

Ez a juttatás 15 év alatt úgy elinflálódott, hogy értékét tekintve gyakorlatilag a felére csökkent, duplára emelése tehát elvileg a minimumszinten tartásra lenne csak elég, de a növelése – nem meglepő módon – most sem került szóba. A havonta fixen érkező családi pótlék emelése a szegényebb családoknak jönne igazán jól, hiszen náluk a szülők az alacsonyabb bérek miatt eleve kevesebb adót fizetnek, vagyis nehezebben érvényesítik a kedvezményt. A kormány azonban most is elég következetesnek látszik abban, hogy inkább a vagyonosabb sokgyermekes családoknak kedvez.

Egyébként ha nem az inflációt, hanem a GDP növekedést (mint a gazdasági mozgástér mutatóját) vesszük alapul, akkor még nagyobb a családi pótlék leszakadása: 2011-ben még a GDP 1,2 százalékát tette ki a családi pótlékok összege, 2024-re azonban ennek alig harmadára, mindössze 0,4 százalékra zsugorodott.

Sőt, az értékválasztás még sorcserét is hozott: 2011-ben a családi pótlékra fordított állami forrás még közel duplája volt a családi adókedvezménynek, ám 2022 óta már a családi adókedvezményre költ az állam többet. Számításaink szerint idén már negyedével többet fordíthatnak a családi adókedvezményre, mint a marginálissá váló családi pótlékra.

Ha összesítjük a családi pótlékot és a családi adókedvezményt, akkor pedig azt kapjuk, hogy ezekre 2011-ben a GDP 1,9 százalékát fordította a kormány, de az arány 2023-ra 0,86 százalékra csökkent, és idén is várhatóan ezen a szinten marad. Még a családi adókedvezmény duplázása esetén is csak a GDP 1,2-1,3 százalékát költenék ezekre a támogatásokra.

Ha megvalósul az szja-támogatás duplázása 2025-re, még akkor is 500 milliárd forinttal kevesebbet költ majd a kormány a családokra, mint tette azt 2011-ben.