Sokkolóan elmaradt a várakozásoktól a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben, sem a külső, sem a belső gazdasági folyamatok nem úgy alakulnak, ahogy azt a kormány remélte.

Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a második negyedévben éves összehasonlításban (naptárhatással kiigazítva) 1,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az első negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal zsugorodott.

Előzmények: az előzetes elemzői várakozások nagy szórást mutattak, de átlagosan valamivel 2 százalék feletti növekedést jósoltak.

• A kormány 4 százalékos éves növekedési céllal futott neki 2024-nek, de újabban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a 2 százalékot is sikernek tekintené – ami így egyébként már összhangban van azzal, amit a nemzetközi várakozások eleve jósoltak.

Mit mondanak ők? Nagy Márton elsősorban külső okokra vezeti vissza a kedvezőtlen folyamatokat, értékelése szerint főleg a háború és annak következményei miatt nincs meg a várt növekedés.

Igen, de: elemzők már korábban felhívták a figyelmet néhány belső okra is.

• A lakosság és az üzleti szféra is rendkívül bizonytalan a jövővel kapcsolatban, az emberek nem költenek, inkább a korábban elvesztett megtakarításaikat építgetik vissza a reálbér-emelkedés közepette, a vállalatok pedig kivárnak a beruházásokkal.
• Az állami beruházások szintén nem indultak be, ehhez az uniós pénzek is hiányoznak.

Tágabb kontextus: a magyar ipar nagyon erősen támaszkodik a járműgyártásra és újabban az e-autókhoz való akkumulátor gyártására is, ezek növekedése azonban megtorpant.

• Legfontosabb felvevőpiacunk Németország, amely összességében is gyengén teljesít, a második negyedévben a német GDP 0,1 százalékkal csökkent. Az osztrák gazdaság stagnál. A vártnál jobb növekedést a nagy európai piacok közül csak Franciaország és Spanyolország hozott, de ez Magyarországon nem segít.

Mi várható? A magyar GDP-t esetleg a szolgáltatások és/vagy az agrárium húzhatná némileg feljebb, de a jelek szerint előbbi a második negyedévben a vártnál sokkal rosszabbul teljesített, utóbbi éves hatását pedig eleve megkérdőjelezi az egyre súlyosabb idei aszály.

• A reális várakozások most már azok lehetnek, amelyek eddig a leginkább pesszimistának számítottak. Az ING például a friss adat megjelenése után az eddigi 2,2-ről 1,5 százalékosra csökkentette az idei növekedési előrejelzését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarokIdén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteniA jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bizonytalanság jele, hogy nem költekeznek még a vállalatok semHová tűntek a beruházások? - teszik fel a kérdést elemző szerzőink, akik szerint rejtélyről azért nem beszélhetünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet beruhházások fogyasztás gdp németország növekedés várakozások Olvasson tovább a kategóriában