Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése
Napi egymillió eurós bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága Magyarországra az uniós menekültügyi politikától való eltérések miatt. A bíróság álláspontja szerint az ország szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos uniós politika és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól.
- Mindez súlyosan szembemegy a szolidaritás és felelősségmegosztás tagállamok közötti elveivel, és az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül – emiatt döntött a bíróság a rendkívüli léptékű, a bizottsági javaslatnál több mint hatvanszor magasabb büntetés kiszabása mellett.
Előzmények: a bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog már említett szabályait, ám a magyar kormány azóta sem tett eleget a 3,5 évvel ezelőtti ítéletben foglaltaknak. A késlekedés miatt 2022 februárjában nyújtott be keresetet Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ebben még 16 393 eurós napi kényszerítő bírságról volt szó.
Számokban: a bíróság 200 millió euró átalányösszeg megfizetését is előírja, amivel a korábbi ítélet végrehajtásának elmúlt 3,5 éves elmaradását bünteti. A napi egymillió eurós kényszerítő bírságot a mostani ítélet meghozatalától kell megfizetnie a magyar államnak, egészen addig, amíg eleget nem tesz a bírósági döntésnek.
Tágabb kontextus: Lengyelország 2021-ben hasonló bírságot kapott, szintén napi egymillió eurót kellett fizetnie az igazságügyi rendszer átszabása miatt, amit egy fellebbezés nyomán félmillió euróra csökkentett a bíróság tavaly. Az ország példája révén tudható az is, mi történik, ha nem fizeti ki a kormány a bírságot: ebben az esetben a támogatásokból vonják le az összeget.
Mi várható? Jogorvoslati lehetőség már nincs, ha Magyarország nem fizet, az uniós támogatások csökkennek a bírság összegével. A kormány viszont megkísérelheti ismét az unió külső határvédelmi költségét a Bizottságra róni, illetve az áprilisban az általa ellenzett, de az unióban elfogadott migrációs paktumot is jogrendbe ültetheti a Portfolio értesülései szerint.
- Ha a kormány nem hajtja végre a bíróság ítéletét, és a büntetést a Magyarországnak járó uniós pénzekből tartják vissza, akkor a jelenlegi árfolyamon mintegy 160 milliárd forint a költségvetésben idénre várt uniós bevételek 6,7 százalékát vinné el.
Közélet
Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől
A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.
Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok
Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.
Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány
Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.
Fontos
Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?
A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.
Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből
A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.
