Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába
Ingyenesen átadta az állam az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ben lévő részesedését a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) Lázár János, kuratóriumi elnök szerint „egy agrárprofilú alapítvány, amely az agrárpiacon terjeszkedni szándékozik (…)”. Az alapítványhoz tartozik a Mezőhegyesi Ménesbirtok is.
Miért fontos ez? Az állami vagyonelemeket átvevő kekva-rendszert élesen kritizálja az Európai Unió, leginkább a kuratóriumok személyi összetétele miatt, azokban ugyanis a kormányzathoz szorosan köthető személyek ülnek, továbbá eleinte az alapítványok közbeszerzési kötelezettségével kapcsolatban is kétségek merültek fel.
Mit mondanak ők? „(…) nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével” – kommentálta Lázár János tavaly decemberben az ATEV-vel kapcsolatos tranzakciót.
Számokban: az ATEV átvételével egy üzletileg jól teljesítő vállalathoz jutott az alapítvány, évi 16-21 milliárd forintos árbevétel és 2,8-4,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2020 és 2022 között. A több mint 400 főt foglalkoztató cég az elmúlt években ráadásul több tízmilliárd forintnyi agrártámogatást is kapott.
- A tavalyi eredményeket még nem közölte a cég, de a korábbi évek nyereségéből 7,76 milliárd forint volt az eredménytartalékban 2022 végén, az ezt is tartalmazó saját tőke összesen pedig 23,34 milliárd forintot tett ki.
Mi várható? A tranzakciót övező szándékokkal kapcsolatban Lázár János tavaly következőképp fogalmazott: „(…) azt szeretném, ha a magyar agrárium egy bizonyos része, akár a korábban államhoz köthető része a magyar agráriumhoz kapcsolódó közfeladatok finanszírozásába tartósan beférne.” Hangsúlyozta továbbá, hogy a részvényeket és az üzletrészt közfeladatra kapja az alapítvány.
- Fényűző beruházásokról is elhíresült a már említett Mezőhegyesi Ménesbirtok, például szálloda létesül az egyébként egyre inkább marginalizálódott helyzetbe kerülő dél-békési kisvárosban. A birtokon tapasztalt luxus és az elnéptelenedő települést jellemző körülmények közötti kontraszt a Fidesz helyi támogatását is kikezdte.
Közélet
Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől
A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.
Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok
Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.
Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány
Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.
Fontos
Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?
A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.
Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből
A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.
