Miért fontos ez? 2022-ben több országban, köztük Magyarországon is azonosítottak olyan, feltételezhetően rendőri feladatokat ellátó központokat, melyek a pekingi kormány megbízásából működhettek.
Számokban: Az eddig elérhető információk szerint összesen 53 országban működtek hasonló szervezetek, az Egyesült Államokban, Európában, Kanadában, Észak-Afrikában és Ázsiában is fedeztek fel belőlük.
Budapesten Kőbányán és a Józsefvárosban azonosítottak két kínai rendőrörsöt.
A kínai kormány narratívája szerint egyszerű szolgáltatóközpontokról van szó, ahol a kínai állampolgárok hivatalos ügyeiket intézhetik.
Az állomásokkal kapcsolatban az az aggály merül fel, hogy a pekingi rezsim meghosszabbított karjaként ezeken keresztül próbálják kontroll alatt tartani a kínai diaszpórát, illetve adott esetben hazakényszeríteni azokat, akiket a kínai kormány valamiért felelősségre akar vonni.
A Belügyminisztérium akkor azt mondta, nem tud ezek működéséről.
Mi változik? A belügyminiszter engedélyével teljesen legálisan, a magyar rendőrökkel együtt járőrözhetnek majd a kínai rendőrök.
Önmagában nem ördögtől való a gondolat, nyaranta magyar rendőrök is együtt járőröznek horvát kollégáikkal a magyarok által közkedvelt horvát településeken, ezzel segítve az intézkedések gördülékenységét, illetve a magyarok komfortérzetének növelését.
Igen, de az olaszok például bontották az egyezséget, amikor kiderült, hogy a titkos kínai rendőrörsökből Olaszországban is működik közel egy tucat.
Legutóbb Thaiföldön merült fel, hogy engedélyezik kínai rendőrök jelenlétét, ám ez olyan erős társadalmi ellenállásba ütközött, hogy gyorsan elvetették.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy egy EU-n kívüli ország joghatóságot gyakorol az EU területén.
Magyarországon kívül csak Horvátországban és a Salamon-szigeteken fogadják tárt karokkal a kínai rendőröket.
Felülnézet: részben a kormány külpolitikai törekvéseivel magyarázható, hogy Magyarország a történtek ellenére miért engedélyezi a rendőrök jelenlétét.
Hazánkban egyre erősebb a kínai tőke, sorra épülnek a gyárak, és a vendégmunkások mellett kínai turistából is egyre több van: négy év alatt megháromszorozódott a számuk.
Ugyanakkor ezlehet pusztán szimbolikus döntés is – Kína irányába pozitívan, míg az EU és a NATO felé jelzésértékűen, hogy Magyarország nem feltétlenül osztja a nyugat álláspontját, ha Kínáról vagy Oroszországról van szó.
Közben a magyar miniszterelnök egy másik lovat is megül: amerikai látogatása során látványosan elkerülte a Fehér Házat, és a híresen Kína-ellenes Donald Trump exelnököt látogatta meg, egyértelművé téve, hogy kit favorizál az őszi elnökválasztás győzteseként.
Trump nemrég bedobta, hogy megválasztása esetén a Kínából érkező termékekre 60 százalékos vámot vetne ki, ez igen érzékenyen érintené Kína gazdaságát.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.