Naperőműveket telepítenének kínai cégek Magyarországon a VSquare hírlevele szerint, amelyek az akkumulátor- és elektromosautó-gyárak áramszükségletét elégítenék ki. A kínai befektetők belátták ugyanis, hogy a magyar energiaellátás nem tud kellő mennyiségű áramot biztosítani nekik, ezért maguknak kívánják megtermelni azt.
Miért fontos ez? Az akkumulátorgyárakkal szembeni érvek egyik legfontosabbika az óriási áramigény, aminek kiszolgálására kérdéses, hogy mennyiben vannak felkészülve a magyarországi erőművek. A kapcsolódó naperőművek létesítése mindenesetre már korábban is felmerült, például a CATL beruházásával kapcsolatban.
Számokban: legalább 900 milliárd forintos naperőmű-beruházásról szól a VSquare értesülése, ami tízszer akkora nagyságrend, mint a legnagyobb egybefüggő magyarországi napelempark kialakításának költsége – a tavaly átadott mezőcsáti napelempark összértéke 90 milliárd forint volt, évente 372 gigawattóra villamos energia termelésére alkalmas az erőmű.
- Akár 15-16 terawattóra energiát is igényelhetnek majd a Magyarországon létesülő akkumulátorgyárak, amikor már teljes kapacitással működnek. A mezőcsáti beruházás értékéből és teljesítményéből kiindulva ezt csak részben fedezhetik a kínai naperőművek, igaz, a napelemek ára meredeken csökken.
Tágabb kontextus: naperőműveket létesíteni mostanra aligha lehetséges kínai szereplők nélkül, akikkel szemben az európai gyártók például már nem tudnak versenyképes árú termékeket felvonultatni. Az Európai Unió országai tavaly rekordmennyiségű napenergia-kapacitást telepítettek, a panelek és alkatrészek túlnyomó többsége Kínából érkezett.
- Kereskedelmi korlátozások bevezetését is fontolgatja már az Európai Bizottság a kínai napelemekre vonatkozóan, de az Európában összeomló ágazat megmentésére vonatkozó elképzelések tekintetében megosztottak a politikusok. Az unió tíz éve már megpróbálta vámokkal megtörni a kínai napelem-importot, de aztán feladta az intézkedést.
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
