Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2024. február 1. 17:08 Közélet

Elutasították Karsaiék népszavazási kezdeményezését az életvégi döntésről

A Nemzeti Választási Bizottság ferbruár 1-i ülésén 8-4 arányban nem engedte át a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését sem, amit az eutanázia ügyében kezdeményezett. 

Az indoklás szerint a kérdés az Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze. Az ülésen meglehetősen heves hangulatú vita zajlott, például arról, hogy a hitelesítés kérdésének vannak-e filozófiai vetületei vagy nincsenek, illetve, hogy szereptévesztésbe került-e a bizottság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, de a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász és támogatói december 11-én kezdeményeztek népszavazást. A döntést Karsaiék a Kúrián megtámadhatják.

Formálisan Karsai Dániel testvére magánszemélyként adott be az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) két kérdést, de a népszavazási kezdeményezést a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek is támogatja. Az ülést a Momentum képviselője élőben közvetítette.

A két kérdést így szólt:

  1. “Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek, és állapotukban nem várható javulás?”
  2. “Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?”

Az elutasított kérdések nem arról döntöttek volna, hogy Magyarországnak legyen-e részletes aktív eutanázia vagy életvégi döntésekre vonatkozó szabályozása az egészségügyi törvényben, hanem arról, hogy a büntető törvénykönyvben létrehozzanak-e a törvényhozók egy speciális kivételt az öngyilkosságban közreműködés jogi alakzatán belül. Ez azért is lényeges különbség, mert van olyan példa Európában, ahol az aktív orvosi eutanázia nem legális, de ilyen büntetőjogi kivétel az öngyilkosságban közreműködésben létezik. 

A népszavazási kezdeményezések az elmúlt években nem jutottak sokáig: tíz éve mindenki elakad azon az úton, amin Karsaiék is.

Jóváhagyás esetén, ha a kezdeményezők az ügyben 100 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor a népszavazás kiírásáról az Országgyűlés dönt, és a referendum eredményének sincs jogi kötőereje. 200 ezer aláírás összegyűjtése esetén viszont kötelező kiírni a népszavazást, és amennyiben érvényes és eredményes, az eredmény kötelező jogi érvényű.

Az NVB honlapja a 2013-as népszavazási törvény hatályba lépése és idén október között közel 30 lezárult aláírásgyűjtést sorol fel: a 200 ezret egyszer sem, a 100 ezret kétszer, a 10 ezret öt esetben lépte át az aláírásgyűjtés eredménye.

100 ezer aláírás nem hozott még népszavazást ez idő alatt:

  • 2015-ben a független, de MSZP által támogatott Kész Zoltán beadványa nyomán az Országgyűlés nem rendelte el a népszavazást az úgynevezett kétmilliós bérplafonról.
  • Szintén 2015-ben a parlament úgy döntött, hogy az MSZP-s Gőgös Zoltán földügyi népszavazását nem írja ki. 

A 2003-as EU-népszavazás óta négy népszavazást tartott ország, többségük érvénytelen volt.

  • 2004-ben a Magyarok Világszövetsége, illetve a Munkáspárt kezdeményezésére népszavazás volt a kórházak privatizációjáról – ehhez a kérdéshez a Fidesz is csatlakozott –, valamint a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról. A népszavazás végül eredménytelen lett.
  • 2008-ban az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére zajlott le az úgynevezett háromigenes népszavazás a tandíj, a vizitdíj és a kórházi ágydíj eltörlésért. Ez mindhárom kérdésben eredményesen zárult.
  • 2016-ban a harmadik Orbán-kormány kezdeményezésére érvénytelen népszavazás zajlott le a „nem magyar állampolgárok kötelező betelepítésének” nevezett lehetséges EU-s direktíváról. 
  • 2022-ben a negyedik Orbán-kormány kormány kezdeményezésére – és végül az országgyűlési választásokkal egy napon – tartották meg a „gyermekvédelmi népszavazást”, ami mind a négy kérdésben eredménytelenül zárult.

Vagyis ellenzékből támogatott beadvány utoljára 2008-ban jutott el a kiírásig.

Egy törvény ’97-ből

A jelenlegi magyar egészségügyi szabályozás szerint Magyarországon nem legális az eutanázia, és az életvégi döntések nincsenek ebben a formában kiterjedt módon törvényben biztosítva, ugyanakkor az 1997-es egészségügyi törvény lehetőséget ad a beteg önrendelkezésének gyakorlására az életfenntartó vagy életmentő orvosi beavatkozások visszautasításának jogán keresztül. Ehhez közjegyző által hitelesített okiratban vagy ha cselekvőképes a személy, két tanú előtt kell írásban nyilatkoznia róla. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha annyira súlyos a betegség, hogy „rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is” halálhoz vezet.

A visszautasítás jogát az ember szintén közjegyzői okiratban átruházhatja másra arra az esetre, ha a jövőben cselekvőképtelenné-beszámíthatatlanná válna: tehát megnevezhet valakit, aki később helyette dönthet. Szakemberek szerint viszont mindez a gyakorlatban alig működik és nagyon ritka.

Sok féle szabályozás

Tény, hogy nemzetközi szinten a magyar szabályozás – függetlenül attól, hogy mi történik a gyakorlatban – nem extrém. De az is igaz, hogy régi, és az is, hogy az elmúlt években az életvégi döntések és ezen belül az eutanázia ilyen vagy olyan formában konkrétan és tudatosan több ország jogrendjébe bekerült: 

  • Létezik önkéntes aktív eutanázia, ahol az orvos aktív szerepet vállal abban, hogy a meghalni szándékozó beteg meghaljon.  
  • Létezik orvos-asszisztálta halál, ebben az orvos passzívan van jelen, például halált okozó szert biztosít, amit azt a páciens maga alkalmazza.
  • Egyes osztályozások a passzív eutanázia formájaként hivatkoznak az életvégi döntésként szabályozott életfenntartó-életmentő orvosi beavatkozásának visszautasítására.
  • Van példa még az eutanázia legalizálása nélkül az asszisztált öngyilkosság büntetőjogi kategóriájának dekriminalizálása, amennyiben valakinek az az akarata, hogy meghaljon – ez Svájcban 1942 óta van így. A Karsai-perben is harmadik félként szakértői álláspontot megfogalmazó, a halálhoz való jog érvényesítésének előmozdításán dolgozó civil szervezet is svájci: a Dignitas 2020 végéig összese 3248 ember kívánt-meghívott halálában működött közre Svájc területén magánlakásokban és Zürichhez közeli ingatlanjukban.

Az első eutanáziaszabályozás Hollandiában született meg a kétezres évek elején, több mint 20 évnyi aktív társadalmi párbeszéd – és a szürkezónában működő létező eutanáziagyakorlatok – után. Azóta több ország hozott hasonló alapon törvényeket, ezeket általában vitákat generáló nyilvános esetek, sok éves társadalmi párbeszéd, és számos kacskaringós jogi eljárás, per, vétó előzte meg.

Jelenleg az eutanázia vagy asszisztált öngyilkosság valamilyen formája legális Európán belül 

  • Belgiumban, Hollandiában, Luxembourgban,
  • Németországban (ahol a svájcihoz hasonló a szabályozás, és ahol önkéntes civil öngyilkos-kísérők is működnek például),
  • 2021 óta Spanyolországban,
  • legújabban pedig Olaszországban
  • és Portugáliában (elnöki vétók után).

Európán kívül Kanadában, Új-Zélandon, az Egyesült Államok és Ausztrália egyes területein létezik még a jogintézmény.

A szabályozás részletei eltérők, de nagy általánosságban a következők a feltételek: a kérelmezőnek gyógyíthatatlan halálos betegnek és beszámíthatónak kell lennie, önkéntesen, többször ki kell fejeznie szándékát a halálra, a halált okozó szert végül pedig saját kezűleg alkalmazza.

Franciaországban éles viták zajlanak a kérdésről, Írország pedig nemrég közel került egy eutanáziatörvény elfogadásához, de az végül nem történt meg. 

Ausztriában, Finnországban és Norvégiában a gyógyíthatatlan halálos betegek dönthetnek úgy, hogy nem vetik alá magukat élethosszabbító kezeléseknek, mint például a mesterséges táplálás – ez hasonló a magyar helyzethez, de ezen országok fenti szabályozását inkább a palliatív ellátás kategóriájába szokták sorolni, mint a passzív eutanázia alá.

Ugyanakkor ez az elhatárolás nem egyértelmű, és az is tény, hogy az újabb, a kérdéssel foglalkozó jogi és bioetikai szakirodalom sem különböztet már meg passzív és aktív eutanáziát, úgy érvelve, hogy az orvos nem cselekvése és cselekvése között nem ragadható meg lényegi különbség – ez elhangzott például Az életvégi döntések filozófiai és jogelméleti kérdései című workshopon is, amit az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet és a Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport szervezett novemberben a Karsai-per kapcsán.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilyen a jó halál és ki döntheti el?A Karsai vs. Magyarország per évtizedekre meghatározhatja az eutanáziáról szóló magyar párbeszédet. Megnéztük a strasbourgi tárgyalást és átvettük a létező európai szabályozásokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet eutanázia népszavazás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.