A coloradói legfelesőbb bíróság kedd este kimondta, hogy Donald Trump nem indulhat a 2024-es elnökválasztáson. Bár ez a döntés egyelőre csak egy tagállamot érint, mely ráaádul nem is számít kulcsfontosságúnak a republikánusok számára, mégis olyan lavinát indíthat el, melyre az elnökválasztások történetében eddig nem volt precedens, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (SCOTUS) pedig újra olyan helyzetben találhatja magát, ahová a legkevésbé sem vágyik.

“Ha nem harcoltok pokoli módon, nem marad országotok”

2021. január elején, két hónappal azután, hogy elveszítette az elnökválasztást a republikánus Donald Trump, tüntetésre hívta követőit Washgintonba, “Mentsük meg Amerikát” jelszóval. Trump szerint a demokraták választási csalást követtek el, s beszédében arra biztatta a követőit, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz, ahol a kongresszus épp az elektori szavazatokat számolta, és hallassák a hangjukat. 

"Ha nem harcoltok pokoli módon, nem lesz többé országotok!"  

 – mondta. Az épülethez áradó tömegből több százan áttörtek a rendőrségi kordonokon, közülük többen fegyverrel érkeztek. A Capitolium ostromában több mint száz rendőr megsérült, egy tüntetőt lelőttek. Az események vizsgálatára létrehozott bizottság megállapította, hogy az ostrom egy hétrészes terv egyik állomása volt, melynek segítségével Trump meg akarta fordítani a választás eredményét. 

Mivel Trump érintettsége az ügyben elvitathatatlan (jelenleg büntetőeljárás zajlik ellene), Colorado államban állampolgári kezdeményezés nyomán az állami legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy ez megfelel az alkotmány 14. kiegészítésében található harmadik bekezdésnek, mely kizárja a hatalomgyakorlásból azt a személyt, aki hivatali esküt tett, de részt vett bármilyen lázadásban, zendülésben, vagy menedéket nyújtott a résztvevőknek^*A kiegészítés az amerikai polgárháború után került be az ország alkotmányába, a célja az volt, hogy a konföderációsok ne kerülhessenek pozícióba. . 

A történet innentől kezdve lesz rendkívül izgalmas – jelenleg csak egyetlen államról van szó, illetve ez még csak az előválasztást érinti, de a döntés nyomán várható, hogy további államokban is indul ugyanilyen eljárás, Trump stábja pedig az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fordul, hogy ítéljenek ők az ügyben.

“Nem volt könnyű erre a következtetésre jutni. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen horderejű kérdésekkel kell majd szembenéznünk. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy a feladatunk a törvény betartatása félelem nélkül, vagy anélkül, hogy kedveznénk vele bárkinek, esetleg hagynánk, hogy befolyásolja a döntésünket a társadalom reakciója” – írták indoklásukban a bírák.

Magyarországról Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter azonnal meg is emlékezett az esetről, szerdán pedig Orbán Viktor a kormányinfón élcelődött azon, hogy ha nálunk történne ilyen, akkor “talán még bevonulnának a NATO-csapatok is”.  

Három forgatókönyv

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egutóbb ifj. George Bush és Al Gore elnökválasztási patthelyzete során kerültek reflektorfénybe., Akkor a szavazatszámlálással vesződtek rengeteget, néhány száz szavazat volt csak a különbség, a SCOTUS végül egy ponton leállíttatta a kézi szavazatszámlálást, így ezzel a republikánusok győztek.

Három út kínálkozik a mostani helyzetben: nem lépnek semmit, vagy visszautasítják az ügy felvételét, vagy pedig meghallgatást tartanak, aminek a végén valamilyen döntést kell hozniuk. A helyzet ugyanakkor rendkívül kényes, elemzők szerint a bíróság egészen biztosan nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az ügyet, hiszen az elnökválasztás egyik erős emberével kapcsolatos. Az óra pedig ketyeg: január 4-én kell bejelenteni az előválasztási névsort. Ha úgy döntenek, hogy foglalkoznak az üggyel, akkor az egyben azt is jelenti, hogy a coloradói legfelsőbb bíróság ítéletét felfüggesztik, amíg döntést nem hoznak, tehát Trump Coloradóban is elindulhat az előválasztáson.

Derek Muller, a Notre Dame Law School oktatója szerint a SCOTUS már csak azért is hallani akarja az ügyet, mert a 14. kiegészítés 150 éves történelme során

még nem volt példa arra, hogy valaki erre a szakaszra hivatkozva indítson eljárást.

Az egyik nehezítő tényező, hogy vitás már annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy vajon ez a törvény vonatkozik-e az elnökre, ugyanis a kiegészítés jónéhány tisztséget felsorol, de pont az elnököt nem említi. Coloradóban úgy ítélték, hogy az elnöki tisztség is ide tartozik, ettől még a SCOTUS értelmezheti máshogy a szabályt. 

Ha nem lépnek semmit, akkor Coloradót bukja Trump. Ez önmagában nem lenne hatalmas érvágás a republikánusoknak, az állam inkább a demokraták felé húz, ugyanakkor megnyitja a kaput ehhez hasonló eljárásoknak más államokban, aminek komoly következményei lehetnek az elnökválasztás kimenetelére, főleg azokban a billegő államokban, ahol a két párt támogatottsága közel azonos. 

A legmeglepőbb, bár nem kizárható fordulat, hogy a bíróság úgy dönt, hogy Coloradónak igaza van. Ebben az esetben Trumpot mindenhol ki lehet zárni az előválasztásból, ennek az esélye azonban minimális – a kilenc fős testületből hat republikánus, három demokrata (a bírákat az elnök nevezi ki, de a szenátus szavaz a személyükről). Adam Liptak, a The Times bírósági tudósítója egy podcastban arról beszélt, hogy  szerinte a bírák politikai álláspontja csak egy dolog, sokkal nagyobb dilemma, hogy ilyen horderejű ügyben hogyan vélekednek a saját szerepükről, nem jobb-e, ha az elnök alkalmasságáról a választói szavazatok döntenek, és nem egy kilenc fős testület. Ebben az esetben például elképzelhető, hogy még a demokraták is inkább arra hajlanak, hogy megsemmisítsék a coloradói ítéletet, és hagyják, hogy Trump elinduljon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bíróság colorado elnökválasztás előválasztás trump választás Olvasson tovább a kategóriában