Több, mint kétszer annyi fosszilis tüzelőanyagot bocsáthatnak piacra a kitermelő országok 2030-ig, mint amennyivel a globális felmelegedés másfél Celsius-fokra való korlátozása megvalósítható lenne. A széntermelés 2030-ig, az olaj- és gáztermelés legalább 2050-ig várhatóan tovább élénkül, ami ellentétes a párizsi egyezményben vállalt kormányzati kötelezettségekkel.
Miért fontos ez? A klímaváltozás már most is jól érzékelhető, a megfékezéséért számos kötelezettségeket vállaltak az országok. Az egyik fontos lépés a Párizsi Egyezmény elfogadása volt 2016-ban, azzal a célkitűzéssel, hogy az aláírók igyekeznek a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését másfél Celsius-fok alatt tartani az iparosodást megelőző szinthez képest.
Háttér: a kitermelésben érdekelt országok változatos okok miatt mennek szembe a klímacélokkal, amikor további, a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos beruházások mellett döntenek.
Számokban: 110 százalékkal több fosszilis tüzelőanyag kitermelésére kerül sor várhatóan 2030-ig, mint amennyi a felmelegedés másfél Celsius-fokra való korlátozásával összhangban lenne. 2050-ig tovább romolhat a helyzet, a most ismert tervek teljesülése esetén ekkorra már 350 százalékkal is meghaladhatja a kitermelés a felmelegedés kordában tartásához szükséges szintet.
Mi várható? Ha a globális szén-dioxid kibocsátás – aminek közel 90 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséhez köthető – a jelenlegi ütemben növekszik, már 2030-ig elérheti azt a szintet, ami mellett ötven százalék esély van a felmelegedés másfél Celsius-fok alatt tartására. Sőt, az El Niño miatt a másfél fokos küszöböt az idei hőmérséklet-emelkedés is elérheti.
Közélet
Fontos