Csúszik a szuperkórház, a Duna-híd és a budapesti vasút, a debreceni nagy munkásszállót viszont felpörgetik
Visszavont a kormány egy sor olyan határozatot, amelyek infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak – írta meg a Hvg.hu a Magyar Közlöny kedd esti kormányrendeletére hivatkozva.
Felülnézet: A pénzügyminiszter 2022 júniusában kapta meg azt a feladatot, hogy az állami beruházásokból függesszen fel annyit, amellyel összesen 1150 milliárd forinttal csökkenthető a 2022-es és 2023-as költségvetés kiadási oldala, a mostani intézkedések ezt a célt szolgálják.
A kormány azzal indokolja a döntést, hogy a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat meg akarja tartani, vagyis a beruházások azért nem valósulnak meg vagy tolódnak ki időben, mert az állam továbbra is normatív alapon, differenciálás nélkül kipótolja a lakosság villany- és gázszámláit.
A projektek jelentős részében a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. képviselte a kormányt, a beruházások többsége a fővárosban valósult volna meg.
Részletek: több mint egy tucat projektet törölnek a mostani lista alapján, amelyekkel egyenként sok százmillió forintot, összesen néhány milliárdot spórol a kormányzat. A listán főleg közlekedésfejlesztési, szabadidős vagy egészségügyi projektek szerepelnek. Példák a lefújt fejlesztésekre (a teljes lista itt található):
Közlekedésfejlesztés: nem tervezik meg Budapesten a Galvani hidat és a pesti oldalon hozzá kapcsolódó Kelenföldi Duna-parti Sétányt; nem készítik el 800 millió forintért Albertfalva és a Külső Körvasút megállóhelyeinek fejlesztési terveit; és a kormány ezentúl nem vesz részt Budapest agglomerációjában a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésében.
Rekreáció/sport: nem kezdődik el a Csepel északi részére szánt Budapesti Xtrém Szabadidő Park; a soroksári Dunai Evezős Központ; a budapesti és a debreceni Velodrom; a Gellért-hegyi közpark; és a Népliget-Józsefvárosi pályaudvar-Északi Járműjavító területére tervezett kulturális, sport- és szabadidős komplexum fejlesztése/tervezése.
Emlékezetpolitika: nem indul el mintegy 500-500 millió forintért a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére a Hortobágyi Deportálások Emlékhely és a Recski Nemzeti Emlékpark előkészítése.
Egészségügy: nem tervezik meg a Dél-Budára tervezett új szuperkórházhoz tartozó két új autópálya lehajtót, ennek költsége 670 millió forint lett volna.
Igen, de: az esetek többségében nem a nagyberuházásoktól vonult vissza az állam (szuperkórház, Galvani híd), csak az ahhoz szükséges előkészítésektől, ami arra utalhat, hogy a megvalósítást halasztják – de erről a kormány egyelőre semmit sem közölt.
Alulnézet: a budapesti szuperkórház egy 300 milliárd forintra tervezett beruházás, az intézmény 1,2 millió lakost látna el több mint 500 aktív ággyal. A tervek szerint öt nyugat- és közép magyarországi régióból is fogad majd betegeket, de autópálya lehajtók nélkül már az építkezés is elég nehéz feladatnak tűnik.
2021-ben a kórház építésének indulását 2022 tavaszára tervezték, az átadást pedig 2026-ra, ez a menetrend azonban már a mostani intézkedésektől függetlenül is rég tarthatatlanná vált.
Arról is döntött a kormány, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kap a Debreceni Déli Gazdasági Övezet mellett épülő nagy munkásszálló, amely legfeljebb 4000 négyzetméteres lehet. Az építkezést gyorsíthatja, hogy:
nem kell hozzá előzetes régészeti dokumentáció, ha van a területről megfelelő hatástanulmány,
és nem teljesen kész állapotban is engedik használatba venni, „ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges járulékos építményei telken belül ideiglenesen vagy a meglévő szomszédos, illetve a telephelyi telkeken helyezkednek el”.
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.