Harminc százalékkal nőnek a gyorshajtásért járó pénzbírságok szeptembertől egy hétfő esti kormányrendelet alapján. A látszólag jelentős emelés azonban valójában jelentősen elmarad az inflációtól, mivel 15 éve nőttek legutóbb a bírásgok.
Miért fontos ez? A statisztikák szerint a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet. A legfrissebb, 2021-es adatok alapján az EU-n belül hat ország volt, ahol többen haltak meg közúti közlekedési balesetben lakosságarányosan, mint nálunk.
Számokban: az eddigi 5-150 ezer forintról 6,5-200 ezer forintra emelkedik a 15 km/órásnál kisebb túllépés büntetési tétele. A 15 km/óra fölötti, jelentősebb túllépéseknél a bírságok az eddigi 30-300 ezer forintról egységesen 30 százalékkal, 39-390 ezer forintra emelkednek.
Igen, de: az eddigi bírságok durván elinflálódtak az elmúlt 15 évben, ugyanis a hatályban lévő 30-300 forint közötti bírságrendszer 2008 óta változatlan. Az átlagbérek viszont ez alatt több mint duplájára nőttek, az infláció pedig 76 százalékos volt 2008 és 2022 között.
Mi változik még? Májustól megszüntették a traffipaxoknál automatikusan feltételezett pár százalékos mérési hibahatárt. Korábban ez a gyakorlatban pár km/órás toleranciát jelentett a megengedett sebességhatárhoz képest, az eljárásokban pedig eleve levonták a bemért értékből.
Tágabb kontextus: Nagy általánosságban a nyugat-európai országokban magasabbak a gyorshajtási bírságok. Finnországban és Svájcban a kiszabott bírságot a jövedelem alapján számítják ki – Finnország egyik leggazdagabb emberének ezért került 44 millió forintnál is többe az, hogy 50-es táblánál 82 km/órával haladt. Nagy-Britanniában a fizetéstől függő bírságot akkor alkalmazzák, ha a sofőr tagadja bűnösségét.
Közélet
Fontos