A könyvpiac szereplői lassan térnek magukhoz a kiszabott több milliós büntetések után: a kiadók kivárnak, de van, aki matricára cseréli a zárt fóliákat. Mindkét nagy terjesztő, a Líra és a Libri is bíróságon támadja a fogyasztóvédelmi büntetést. Az ügyek közvetetten az Európai Bíróságon zajló kötelezettségszegési eljárást is befolyásolhatják, ahol ítélet legkorábban egy év múlva lehet.

Gyengédséget kifejező gesztusok

A bő két éve hatályba lépett úgynevezett “gyermekvédelmi”, valójában homofób részeket tartalmazó törvénycsomag egyrészt szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, másrészt az iskolákból kitiltotta a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket.

Szintén gyermekvédelmi indokokra hivatkozva a médiában és nyilvánosságban korlátozta a nemváltást és homoszexualist ábrázoló tartalmak megjelenítését. A törvény hatályba lépésekor még a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) sem volt sok fogalma arról, hogy ezek a passzusok mit is jelentenek, de végül később hozzáigazították a médiatartalmak besorolására kiadott szakmai dokumentumukat. Lényegében ez lett az egyetlen olyan, valamilyen magyar hatóság által kiadott, szakmai dokumentum, ami kénytelen volt értelmezni és gyakorlatra lefordítani annak a törvénynek a passzusait, ami korábban a Magyar Narancsnak név nélkül nyilatkozó médiajogász szerint öncenzúrához vezet – a jogalkotó szándéka valószínűleg nem a betartható törvény megalkotása volt.

A tévéműsorok, egyéb médiatartalmak, streaming szolgáltatók szabályozása után a fenti törvénycsomagot hónapokkal később egészítették csak ki egy kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó kormányrendelettel, ami a könyvkiadásra vonatkoztatta a törvényt. Ezt nevezhetjük az egyszerűség kedvéért “fóliarendeletnek”. Ez állt benne:

• Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek (18 év alatti személy) szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.
• Ezen kívül ezeket tilos kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni, továbbá oktatási vagy vallási intézmény 200 méteres körzetében nem forgalmazhatók. 

 A fenti homályos passzusok által felvetett kérdésekkel már sokat foglalkozott a sajtó, a könyvkereskedelmi szektor szereplői egyelőre további pontosításra és útmutatásra várnak. Például azzal kapcsolatban, hogy a 200 méteres tilalom vajon azt jelenti, hogy az érintett boltjaikban egyáltalán nem tarthatják-e az szóban forgó könyveket? De azzal kapcsolatban is, hogy hogyan állapítsák meg, hogy mely könyvek esnek be a kategóriába. 

De lépjünk vissza egyet a médiatartalmak szabályozásának területére, ahol a törvény betartatásával kapcsolatban több tapasztalat keletkezett az elmúlt két évben. A törvény miatt az NMHH átalakította a korhatár-besorolási útmutatóját. Eszerint 

• a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatását propagáló műsorszámoknak a 18 év felettieknek ajánlott kategóriába kell kerülnie. 
• A nemváltoztatás és a homoszexualitás megjelenítése nem tilos általánosságban. A besorolásnál azt kell nézni, hogy az adott műsorszámban például a homoszexuális személyek közötti kapcsolatról, kontaktusról szól a műsorszám, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.
• Nem tekintendők problematikusnak a gyengédséget kifejező általános gesztusok, mint a puszi, ölelés, kézen fogva sétálás, csók, feltéve, ha azok bemutatása nem öncélú, nem a tartalom központi meghatározó eleme, nem képezi az adott műsorszám fő témáját, nem jelenik meg hangsúlyosan, hanem egyértelműen a gyengédség, a szeretet, az összetartozás vagy adott esetben az együttérzés szemléltetésére irányul.

A fenti útmutató alapján a televíziós műsorok, reklámok korhatár-besorolása, így műsorsávja megváltozott. Például egy 17 éves fiú egy 24 éves férfi intellektuális, érzelmi és testi szerelmét bemutató Szólíts a neveden című film a 16 éven felülieknek ajánlott kategóriából a 18 éven felülieknek kategóriába került, vagyis egy tévé már csak késő este és éjszaka vetíthetné le Magyarországon. Ugyanígy mondjuk a Túl a barátságon című filmet. 

Nehezen betartható, nehezen büntethető

Az ilyen kiemelt példáktól eltekintve pusztán ez a szigorítás nem hozta el a sorozatok és filmek korhatár-besorolási és fogyasztási szokásainak radikális átalakulását. A törvény elfogadása utáni 16 hónap hatósági gyakorlatát korábban a Lakmusz tette mérlegre, és arra jutott: az NMHH Médiatanácsa egyszer sem állapított meg jogsértést magyar médiaszolgáltatóval szemben ebben a tárgyban. 

A Médiatanács a Háttér Társaság A család az család kampányának társadalmi célú kisfilmjének sugárzása miatt szabott ki ugyan büntetést, mert álláspontjuk szerint azt csak éjszaka lehetett volna sugározni, de a döntést a Fővárosi Törvényszék a Háttér Társaság és a M-RTL. Zrt. fellebbezése után megsemmisítette. 

A Netflixet sem sikerült megbüntetni. A Lakmusz szerint az első 16 hónapban a Médiatanács legalább 6 esetben fordult más országban működő médiacéghez, amiért túl alacsony korhatár-besorolással tettek közzé homoszexualitást vagy transzneműséget megjelenítő tartalmakat. A külföldi médiacégek minden esetben elutasították a magyar hatóság érvelését, és az NMHH ezek után tehetetlennek bizonyult: elviekben volna jogi lehetősége büntetésre, de gyakorlatilag az Európai Unión belül ez jóformán védhetetlen és kivitelezhetetlen. 

• Az egyik ilyen esetben a a Netflixen elérhető, 7 éves kortól ajánlott Jurassic World: Krétakori tábor egyik epizódjában két lány között szerelmük megvallása után elcsattanó csókot panaszolta meg a magyar hatóság.  
• Egy másikban a Disney+ 9 éves kortól ajánlott Baymax! című sorozatára tett panaszt a magyar hatóság: ebben a főszereplő robot arra bátorít egy fiút, hogy randevúra hívjon egy fiút. 

A gyermekvédelmi törvények alapján médiaszolgáltatónak tehát nem osztottak ki büntetést, ami persze részben az öncenzúra következménye is lehet. Ez sokáig így volt a könyvkereskedelemben is – aztán egyszer csak megváltozott.

Megdobban a szív, megáll az ész

A magyar kiadás borítója

Az új szabályozás gyakorlati alkalmazásával körülbelül egy évig várt a szektorért felelős fogyasztóvédelmi hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal, aztán idén kirótta a Líra Zrt.-re a könyvkereskedelem eddigi legnagyobb, 12 milliós bírságát a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című, könyv formátumú képregény miatt. A Líra vitatja a büntetést és minden jogi eszközzel fellép ellene: a bírságot ettől még be kell fizetnie, de pernyereség esetén visszakapja.

A büntetést nem láttuk, de úgy tudjuk, a hivatal megállapította a könyvről, hogy annak fő témája a homoszexualitás, ezért csak fóliában és elkülönítve helyezhették volna ki. A hivatal nem indokolta azt sem, miért pont 12 millió forint a bírság. Úgy tudjuk, korábban a terjesztőtől bekérte az eladott példányszámokra vonatkozó adatokat.

A Heartstopper egyébként egy képregény, aminek első részét 2016-ban írta Alice Oseman, brit író. A több részes sztoriból 2021-ben kezdett el a Netflix sorozatot gyártani. A történet egy nyíltan meleg, evési zavarral küzdő 15 éves srác, és egy népszerű, a rögbicsapatban játszó 16 éves fiú barátságáról, majd titokban szövődő szerelméről szól, aminek hatására az utóbbi fiú rájön, hogy biszexuális. A központi karakterek közelében más LMBTQ karakterek is feltűnnek. 

Az eredeti képregények eladásai a Netflix-adatpáció után felpörögtek, és a könyv felkerült különböző young adults, azaz ifjúsági irodalmas, illetve gyerekkönyves toplistákra, például a Guardianban. Az Egyesült Királyságban az egyik legtöbbet eladott gyerekkönyvként tartották számon 2022-ben. A magyar fóliatörténet egyébként Törökországgal, egy floridai és egy oregoni megyével hozza egy lapra Magyarországot: a könyvre Törökországban rá kellett írni, hogy “gyerekekre veszélyes”, az Egyesült Államok említett részein pedig kivonták őket egyes területekről. 

A Netflix a sorozatot a 13+ kategóriában sugározza Magyarországon, és a könyvet magyarul piacra dobó kiadó feltehetően a Netflix – illetve a nemzetközi könyvkiadás – gyakorlatát követve a könyvre azt írta, hogy 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 

Mindezzel nagyjából egyidőben ugyanaz a kormányhivatal a Libri Zrt.-t is megbüntette, de erről a büntetésről kevesebbet lehet tudni. Sajtóinformációk szerint egy Móra kiadvány miatt szabhatták ki az egymilliós büntetést. Kérdésünkre a Libri Zrt. megerősítette, hogy a büntetés ellen fellebbeztek. 

Ifjúsági helyett szórakoztató

A két terjesztőóriás egyébként eltérően reagált a helyzetre: a Líra nem mozdította a könyveket és nem is fóliázott, a Libri viszont – állításuk szerint a kiadókkal egyetértésben – számos címet átpakolt a szórakoztató irodalom szekcióba és be is fóliázta a Heartstoppert és számos más könyvet, nyilvánvalóan azért, hogy biztosan elkerüljék a büntetést. Emellett nyilatkoztatta a kiadókat könyveik tartalmáról.

Az egyik nagy fővárosi Libriben például létrehoztak egy külön könyvtornyot a kérdéses könyvekből, és ezekből jó párat be is fóliáztak. Így került a Heartstopper mellé befóliázva többek között a Vágymágusok 3. – A gyógyítók című fantasyregény, ami a borító szerint 16 éves kortól ajánlott.

Ebben a könyvben éppúgy szerepel a hadseregben férfiként harcoló, de valójában titokban lány szereplő, és vágymágusnak álcázott szipoly. Ugyanitt helyezték ki A kutya karmai közt című Netflix-film alapjául szolgáló, azonos című 1967-es westernregény, amin a 18 éven felülieknek ajánlás szerepel. 

A könyvtoronyban nagy arányban szerepeltek a Heartstopper-sorozatot is kiadó Könyvmolyképző kiadványai. Mivel a kiadó a magyar könyvpiacon az első között kezdett bele a népszerű, akár tabudöntő young adult könyvek fordításába-kiadásába, az aktuális és bevállalós kortárs, fiatal felnőtteknek szóló vagy ifjúsági kategóriába tartozó merész címek alapvetően határozzák meg a kiadó arculatát és piaci helyét. Az áthelyezések és fóliázások közvetlenül érintik tevékenységüket. 

Fólia helyett színesmadár-matrica

A kiadó vezetőjével telefonon beszéltünk a kialakult helyzetről. A Könyvmolyképző szeretné elkerülni könyveik fóliázását, ugyanakkor nyilvánvalóan a büntetéseket is el szeretné kerülni és a törvények betartására törekszik – így arra jutott, hogy a könyveik korábbi korosztályi ajánlásait átmatricázza. A szóban forgó könyvek esetében a korábbi, 18 év alatti korhatárajánlásokat leragasztják egy madárral, és odaírják mellé, hogy nem gyermekeknek szóló tartalom.

“A színes madár a szabadságot szimbolizálja: válassza a könyvet az, aki szeretné, és tartsa távol tőle magát az, aki azt szeretné. Úgy gondolom, a felirattal együtt így eleget teszünk a törvénynek”,

mondta a G7-nek Katona Ildikó kiadóvezető. 

Ilyen matrica kerül a Heartstopperre is, és még jó pár kötetre: ha tágan és óvatosan értelmezik a “homoszexualitás és nemváltás megjelenítését”, több száz címükre kerülhet fel a színes madár és a nem gyerekeknek szóló tartalom felirat. “Első magyar kiadóként álltunk ki anno nyíltan az ilyen témájú könyvek mellett, aminek oka éppen egyfajta gyermekvédelem volt. Úgy gondolom, azoknak a gyermekeknek is jár a figyelem és törődés, akik a többséghez képest eltérő tulajdonságokkal születtek, és akiket a törvény a normálistól eltérőnek bélyegez. A büntetés után óvatosabbak leszünk, sem a boltokat, sem magunkat nem akarjuk kitenni eljárásoknak, mindig a törvények betartása mellett voltunk – nem kell hozzá egyet érteni velük, hogy betartsuk őket.”

A matricákat a kiadó legyártja, de Katona bízik benne, hogy a kint lévő köteteket nem kell beszállítani a boltokból, és a kereskedők ezek matricázását most magukra vállalják. Katona szerint elképzelhető, hogy rövid távon visszaesés lesz az eladásokban, de mivel a vásárlók nagyrészt tudatosan, konkrét könyvekért mennek a boltba, a kiadó munkáját és könyvkínálatát hosszú távon nem fogja érinteni ez a történet.

“Az álláspontunk nem változik a törvény és a büntetések után sem, kiadjuk ugyanazokat a könyveket, és megoldjuk, hogy hozzáférhetőek legyenek. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy minden embert meg kell becsülni, a szabadság alapvető érték, és mindez éppen hogy a gyermekek védelmét jelenti.” 

Egyik bíróság, másik bíróság

A Lírát a Heartstopper kihelyezése miatt sújtó 12 milliós bírság és a bírság jogi úton történő megtámadása azért is fontos, mert az ügy dokumentációja a törvény végrehajtásáról szóló jelentésként bekerül a törvénycsomag hatályba lépése után nem sokkal elindított, Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás háttéranyagai közé – ezt és az alábbiakat a Háttér Társaság jogi programjának vezetője, Polgári Eszter foglalta össze a G7 megkeresésére. A kötelezettségszegési eljárást tavaly decemberben élesítette az EU, decemberben adta be a keresetet az Európai Bizottság az Európai Bíróságra, ezt a Bíróság februárban hozta nyilvánosságra. Ekkor 16 tagállam lépett be a perbe az EU oldalán, ami rendkívül egységes és példa nélküli fellépést jelent, ráadásul nemcsak Belgium vagy Hollandia, vagy az ilyen szintű ügyektől sokszor távol maradó Németország és Franciaország szállt be, hanem Görögország, vagy éppen Szlovénia is.

Az ügy mostani fázisában ezek a tagállamok fejthetik ki álláspontjukat a Bizottság beadványának érvei mentén. Mindebből bírósági ítélet leghamarabb egy év múlva lehet. Elvileg még az ítélet előtt is elrendelheti a Bíróság, hogy a tagország függessze fel a törvény végrehajtatását, igaz, ez az EU-s jogban elég drasztikus volna.

Polgári úgy fogalmazott, hogy ez az ügy az EU eddigi legsúlyosabb emberi jogi vonatkozású kötelezettségszegési eljárása, és mint ilyen, sok szempontból precedens nélküli. A jogász szerint nehezen elképzelhető, hogy ne marasztalják el Magyarországot, de az ítélet lehet technikai jellegű, aminek vonatkozási köre főleg a másodlagos, irányelvekbe foglalt EU-jog megsértésére korlátozódna. A másik véglet az lenne, hogy az ítélet indoklásában hangsúlyosan szerepelnének emberi jogi és alapvető egyenlőségi szempontok – ebben az esetben Magyarország EU-s alapértékek megsértéséért is felelősségre vonnák.

Ez azért is lényeges, mert az sem egyértelmű, hogy például egy elmarasztalás magával vonná-e a “fóliarendelet” eltörlésének kötelezettségét a médiára vonatkozó szabályozás mellett – ugyanis a kötelezettségszegési eljárásban a könyvkereskedelemre vonatkozó végrehajtási rendelet formálisan és közvetlenül nem érintett. 

Egy másik út a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon (EJEB) történő jogérvényesítés, amit viszont akkor lehet egyáltalán elindítani, ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítette az ügy. Vagyis ha a Líra-büntetést a magyar bírósági szinteken és az Alkotmánybíróságon a fellebbezések után megerősítik. Ebben az esetben a Heartstopper 12 milliós büntetése lehetne az a jogi ügy, ami eljuttatja a strasbourgi bíróságra a magyar gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób részeket tartalmazó szabályozást.

A magyar “gyermekvédelmi”, valójában homofób részeket tartalmazó törvény egyébként az EU-s források visszatartásának is egyik oka: a törvény hatályon kívül helyezése nem “szupermérföldkő”, a helyreállítási alaphoz való hozzáférésnek nem feltétele. De az eltörlése része a horizontális feljogosító feltételeknek. Ha Magyarország nem változtat, sőt, ahogy ígérte, szigorít a “gyermekvédelmi” törvényen, kohéziós forrásoktól esik el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet emberi jogok gyerekkönyvek homofóbia irodalom kötelezettségszegési eljárás kultúrharc propaganda Olvasson tovább a kategóriában