(A szerző a Választási földrajz – Electoral geography szerkesztője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Július 23-án előrehozott országgyűlési választásokat tartottak Spanyolországban, és habár az eredmények ismeretében továbbra sem tudjuk, ki fogja kormányozni az országot a továbbiakban, van egy a magyar olvasók számára is érdekes fejleménye az elmúlt heteknek. Megnéztük, hogy a pártok mennyi pénzt fordítottak a választásokat megelőző időszakban Facebook-hirdetésekre és hogy ez milyen volumenű online marketingkiadást jelentene az ötödakkora Magyarországon.
A 2016-os Trump- és Brexit-kampányokat kísérő, 2018-ban kirobbant Cambridge Analytica-botrányt követően a Facebook egyik válaszlépése az volt, hogy 2018 májusától kezdődően nyilvánossá tette, hogy kik a hirdetői. A Facebook Ad Library oldalon ma már országos bontásban bárki megnézheti, hogy az általa vizsgálni kívánt időszakban kik és mennyit költenek a platformon, valamint minden egyes hirdetés kapcsán rendelkezésre állnak az elérni kívánt célközönségre vonatkozó, nemre, korra és földrajzi egységre vonatkozó adatok.
Ez alapján a július 23-ig – tehát a voksolásig tartó 30 napban – a közel 50 milliós spanyol piac
Ezek az összegek nem sokat jelentenek azok számára, akik nem járatosak az online marketing, azon belül is a facebookos politikai reklámstratégiák világában. Ezzel pontosan így voltam én is. Éppen ezért azt gondoltam, érdemes lenne összevetni ezeket az adatokat ugyanezen időszak hazai számaival, természetesen az alábbi fenntartások mellett:
Ehhez képest volt némileg meglepő a magyar adat, amely szerint a fideszes, kormányközeli üzeneteket közvetítő Megafon – kiegészülve a Kommentár Alapítvány oldalával (Tranzit) – ugyanebben az időszakban több mint 70 millió forintot költött véleményvezérei mondandójának népszerűsítésére. Jóhiszemű 380-as euró árfolyamon számolva ez durván 185 ezer eurós marketingköltés.
Mire lenne elég egy ekkora a büdzsé Spanyolországban? Dobogós helyezésre! A Megafon annyi pénzből lövi ki tartalmait a vakációzó magyar nyilvánosságra, mint az összes katalán, baszk, gallego, kanári-szigeteki párt kampányüzemmódban összesen, megelőzve a 12,5 százalékra befutó, több mint 3 millió listás szavazatot begyűjtő Sumar mozgalmat is, amelyet így le is taszítana a dobogóról.
A spanyolországi pártok a választások utolsó hetében valóságos tűzijátékot rendeztek a Facebookon, azonban – ahogy arról július 10-én már beszámoltunk – volt olyan hete is ennek a kampánynak, amikor a két spanyol kormánypárt (PSOE + Sumar) a Megafon költéseinek mindössze 80 százalékát tudta felmutatni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy alig két héttel az országgyűlési választások előtt Spanyolországban a Megafon lehetett volna az ország legnagyobb politikai hirdetője.
Arra a kérdésre nehéz választ találni, hogy mi következik ebből ránk, magyarokra nézve. Mindenesetre az látszik, hogy a kormányoldal nem a hagyományos csatornákat fogja preferálni a jövő választási kampányaiban. Ez annál is inkább így lehet, mert az említett hazai szereplők kampányait böngészve szinte kizárólag Karácsony Gergely előválasztási kampányfinanszírozási ügyeivel kapcsolatosan találunk hirdetéseket. A 2024-es önkormányzati választás kampányát tehát már elindította a kormányzati hatalomgyár, minimum egy Spanyolország méretű társadalomra mért digitális plakátkampánnyal.
Adat
Fontos