Visszamenőlegesen is adóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még ingyenessé tett volna
Bár negyedéves elszámolású és csak július 20-án lépett hatályba, az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük az érintett cégeknek a szén-dioxid kvóta adót, amelynek bevezetéséről múlt hét szerdai cikkünkben írtunk részletesebben.
Korábbi cikkünkben a legnagyobb magyarországi ipari szén-dioxid-kibocsátókat érintő, teljes kibocsátásra vonatkozóan tonnánként 40 eurós adónemről azt írtuk, hogy számításaink szerint a költségvetés idén körülbelül 43 milliárd forint bevételre számíthat az új bevételi forrásból. Azóta több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az az értelmezés van többségben,
mely szerint a költségvetés a fenti összeg duplájára számíthat az idén.
A rendelet egy pontban külön kitér rá, hogy az idei adóév első, második és harmadik negyedévére vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap közepéig, tehát november 15-ig kell majd megfizetni. A kibocsátás hitelesítésével és elszámolásával kapcsolatos részletkérdések az iparági szereplők számára sem teljesen egyértelműek, ezért több érintett cég és szakmai szervezet is Energiaügyi Minisztériumhoz fordult az erre vonatkozó kérdésekkel.
Szerdai cikkünk megjelenése óta a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) is válaszolt a kérdéseinkre. Ahogy azt a cikkünkben ígértük, válaszaikat most közöljük. A Cembeton szerint „az már most látható, hogy a tranzakciós díj*A rendelet szerint a térítésmentesen kiosztott kvóták értékének 10%-át le kell adózni, ha egy létesítmény ezeket nem használja fel és eladja. és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra”.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a 2021 júliusában kihirdetett kiegészítő bányajáradékot azóta is változatlan formában kell megfizetnie a belföldi cementipar szereplőinek. Viszont mivel a Magyarországra behozott cementtermékekre ilyen szankciók nem vonatkoznak, azok a termékek jelentős versenyelőnyhöz jutnak.
Megítélésük szerint mivel az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) az európai jog primátusán alapul, aggályos, hogy a kormány ezt egy rendelettel megváltoztatja, az adónem visszamenőleges hatálya pedig Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.
Azt még nem látják, hogy az adónem mekkora terhet jelent az iparág érintett cégei számára. „Becslésekbe korai bocsátkozni, jelenleg is zajlik a jogszabály értelmezése. Véleményünk szerint a kihirdetett kormányrendelet éves szinten több milliárd forintos extra terhet jelent az iparág számára” – írták.
Azt is megjegyezték, hogy mind a hazai, mind az európai cementipar fő törekvése a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése, és a szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-re.
A kormányrendelet nemcsak a kibocsátás csökkentést célzó beruházásokat veszélyezteti, hanem az alaptevékenység, a termelés válik veszélyeztetetté, lehetetlenül el. Iparágunk ezen kívül folyamatosan jelentős zöld beruházásokat végez, de amit a társaságok a fejlesztésre, a zöld átállásra fordítanának, azt most elviszi az újabb adó és a tranzakciós díj
– írták.
A Cembeton szerint az szövetség tagvállalatai még nem tudják, hogy hogyan lehet az új helyzetet kezelni, de „mindent megtesznek a helyzet feloldására”.
Nem ismerjük a kormány szándékait, azonban egyértelmű, hogy a jogszabály az érintett cégek gazdálkodását lényegében ellehetetleníti
– írták.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
