Visszamenőlegesen is adóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még ingyenessé tett volna
Bár negyedéves elszámolású és csak július 20-án lépett hatályba, az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük az érintett cégeknek a szén-dioxid kvóta adót, amelynek bevezetéséről múlt hét szerdai cikkünkben írtunk részletesebben.
Korábbi cikkünkben a legnagyobb magyarországi ipari szén-dioxid-kibocsátókat érintő, teljes kibocsátásra vonatkozóan tonnánként 40 eurós adónemről azt írtuk, hogy számításaink szerint a költségvetés idén körülbelül 43 milliárd forint bevételre számíthat az új bevételi forrásból. Azóta több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az az értelmezés van többségben,
mely szerint a költségvetés a fenti összeg duplájára számíthat az idén.
A rendelet egy pontban külön kitér rá, hogy az idei adóév első, második és harmadik negyedévére vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap közepéig, tehát november 15-ig kell majd megfizetni. A kibocsátás hitelesítésével és elszámolásával kapcsolatos részletkérdések az iparági szereplők számára sem teljesen egyértelműek, ezért több érintett cég és szakmai szervezet is Energiaügyi Minisztériumhoz fordult az erre vonatkozó kérdésekkel.
Szerdai cikkünk megjelenése óta a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) is válaszolt a kérdéseinkre. Ahogy azt a cikkünkben ígértük, válaszaikat most közöljük. A Cembeton szerint „az már most látható, hogy a tranzakciós díj*A rendelet szerint a térítésmentesen kiosztott kvóták értékének 10%-át le kell adózni, ha egy létesítmény ezeket nem használja fel és eladja. és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra”.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a 2021 júliusában kihirdetett kiegészítő bányajáradékot azóta is változatlan formában kell megfizetnie a belföldi cementipar szereplőinek. Viszont mivel a Magyarországra behozott cementtermékekre ilyen szankciók nem vonatkoznak, azok a termékek jelentős versenyelőnyhöz jutnak.
Megítélésük szerint mivel az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) az európai jog primátusán alapul, aggályos, hogy a kormány ezt egy rendelettel megváltoztatja, az adónem visszamenőleges hatálya pedig Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.
Azt még nem látják, hogy az adónem mekkora terhet jelent az iparág érintett cégei számára. „Becslésekbe korai bocsátkozni, jelenleg is zajlik a jogszabály értelmezése. Véleményünk szerint a kihirdetett kormányrendelet éves szinten több milliárd forintos extra terhet jelent az iparág számára” – írták.
Azt is megjegyezték, hogy mind a hazai, mind az európai cementipar fő törekvése a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése, és a szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-re.
A kormányrendelet nemcsak a kibocsátás csökkentést célzó beruházásokat veszélyezteti, hanem az alaptevékenység, a termelés válik veszélyeztetetté, lehetetlenül el. Iparágunk ezen kívül folyamatosan jelentős zöld beruházásokat végez, de amit a társaságok a fejlesztésre, a zöld átállásra fordítanának, azt most elviszi az újabb adó és a tranzakciós díj
– írták.
A Cembeton szerint az szövetség tagvállalatai még nem tudják, hogy hogyan lehet az új helyzetet kezelni, de „mindent megtesznek a helyzet feloldására”.
Nem ismerjük a kormány szándékait, azonban egyértelmű, hogy a jogszabály az érintett cégek gazdálkodását lényegében ellehetetleníti
– írták.
Közélet
Miért ne tudná saját pénzből emelni a tanárok bérét a kormány?
Az egyetemek felé súlyozta át az oktatási kiadásokat a kormány, ezért lenne nehezebb csak hazai forrásból emelni a közoktatásban dolgozók bérét.
Alig talál átláthatóan gazdálkodó egyházat, aki felajánlja az egy százalékot
A felajánlásokból legtöbb pénzhez jutó húsz egyház közül csak négy teszi lehetővé, hogy a közvélemény is betekinthessen a gazdálkodásába.
Rekord rezsibiznisz, 900 milliárd forintos szerződést kötött öt céggel az állam
Minden idők egyik legnagyobb közbeszerzése volt az állami intézmények áramellátására kiírt tender. A nyertesek 50-100 százalékos árréssel futottak be.
Fontos
Így gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alatt
Orbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.
Sokkal olcsóbbak a romániai ingatlanok, miért akarnak mégis magyar házakat venni?
A román ingatlanpiac a leginkább megfizethető az egész EU-ban, ám az ország nyugati részén nagyon jelentős áremelkedés zajlott le az utóbbi tíz évben.
Nem is állnak olyan rosszul a magyar fizetések a régiós mezőnyben
A magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva.
