Felfoghatatlannak nevezte Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt a péntek éjszakai balesetet, amely során egy 130-150 kilométerrel száguldó autós nekiütközött a budapesti Árpád hídon a szalagkorlátnak és elsodorta a korlát mögött haladó kerékpárost, aki belehalt a sérüléseibe.

Karácsony azt is “felfoghatatlannak” nevezte, hogy habár “van tökéletes technika a gyorshajtás kamerás büntetésére, a hatóságoknak valahogy mégsem sikerül ilyeneket felszerelni, sem a városban, sem a magyar autópályákon”, illetve azt is kifogásolta, hogy az állam nem lép, sőt még akadályozza is, hogy az önkormányzatok felszerelhessenek ilyen kamerákat. 

Megjegyezte továbbá, hogy Budapest nemrég elfogadott Közlekedésbiztonsági stratégiájában vállalták, hogy sebességmérő kamerák telepítésével lépnek fel a gyorshajtók ellen. Karácsony még februárban ígérte meg, hogy rendőrséggel együttműködve fognak tenni azért, hogy nullára csökkentsék a halálos közúti balesetek számát, miután a budapesti 32-esek terénél egy autós a villamosmegállóba sodródva elütött egy 23 éves nőt, aki szintén belehalt sérüléseibe.

Az említett stratégiát február végén már nyilvánosságra is hozták, június végén pedig a Fővárosi Közgyűlés is elfogadta a dokumentumot, ami alapján most megkezdődik egy cselekvési terv létrehozása. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) célja a stratégiával, hogy 2030-ig megfelezze, 2050-ig pedig nullára csökkentse a közúti közlekedés halálos áldozatainak számát a fővárosban. A dokumentum azt is kiemeli, hogy az elmúlt 10 évben csak 500-an haltak meg közlekedési balesetekben Budapesten. 

A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó adatai alapján látszik, hogy a fővárosban 2002 és 2010 között csökkent a balesetek száma, majd 2011-től a járvány előtti időszakig újra emelkedett, mielőtt a járvány miatt bezuhant volna.

A 2010-es elején a halálos közúti balesetek gyakorisága is jelentősen megugrott Budapesten, és évi 47-56 között alakult a számuk a járvány első évéig. A járvány alatti visszaesés után aztán 2022-ben újra 49 ember halt meg Budapesten ilyen balesetekben, és az idei év első három hónapjában eddig 12-en haltak meg így a KSH legfrissebb adatai alapján.

A stratégia alapján a közlekedési balesetek visszaszorítását több eszközzel érnék el, de ezek közül a két legjelentősebb a sebességlimitek korlátozása, és a sebességmérők számának növelése lenne. Utóbbi kapcsán a BKK közleménye egy 300 eszközből álló, éjjel–nappal működő sebességmérő hálózat kiépítését jelöli meg célként,

a stratégia pedig Budapest adottságait Párizzsal összehasonlítva levezeti, hogy ezen belül 200 fix traffipaxra lenne szükség a fővárosban.

És habár Karácsony szerint a hatóságoknak nem sikerül a sebességmérők felszerelése, az elmúlt hónapokban a rendőrség és a főváros, illetve a budapesti önkormányzatok együttműködésében már elkezdődött a különféle traffipaxok telepítése.  Február végén például éppen Karácsony Gergely posztolta Facebookjára a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bejelentése alapján, hogy a rendőrség négy új fix sebességmérőt helyez ki Budapesten, illetve egy friss bejelentés szerint 48 ilyen egységet most szűk határidővel fel is fognak szerelni.

A Vezess.hu áprilisi cikke szerint a II. kerületi polgármesteri hivatal hét helyszínen tervezett júniusig saját forrásból, a BRFK-val együttműködve új fix traffipaxokat telepíteni. A 18. kerület egy új sebességmérő telepítését tervezte, és emellett Trafiboxok telepítését vizsgálták. Ezek olyan út mentén elhelyezett dobozok, amelyeknek nem mindegyikébe helyezik el a rendőrség sebességmérőit, így még abban az esetben is hatékonyan tudják szabálykövetésre ösztönözni az autósokat, ha csak placebo traffipaxként funkcionálnak.

Az I. kerület a lapnak azt nyilatkozta, hogy egyeztettek a kerületi rendőrséggel és a fővárossal ilyenek telepítéséről, de megjegyezték, hogy miközben egy (kamerával felszerelt) Trafibox telepítése 10 milliós nagyságrendű beruházás, a bírságokból származó bevétel a rendőrséget illeti. A cikkből ugyanakkor az is kiderült, hogy nem minden kerület rajongott az új megoldást iránt, a XII. és XVI. kerület például úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem, vagy csak mérsékelten tartják jó megoldásnak a Trafiboxokat, és nem tervezik a beszerzést sem.

Olyan példa is akadt az elmúlt időszakból viszont, hogy nem pénzügyi vagy szakmai oka volt az új trafipaxok hiányának. A Telex számolt be márciusban a XIII. kerületi önkormányzat 73 millió forintjából felszerelt két fix Váci úti traffipax esetéről, amelyeknek néhány hónapnyi működés, és számos gyorshajtási bírság után egész egyszerűen betörték az üvegét.

A fenti esetek alapján ugyanakkor az is látszik, hogy az önkormányzatok és a főváros is csak a politikai támogatottságuk javulását várhatják a kamerák telepítésétől, pénzügyileg nincsenek ösztönözve a közlekedésbiztonság növelésére. Amíg ugyanis a beruházások az ő forrásaikat csökkentik, a bírságokból származó bevételek az rendőrséghez, tehát közvetve az államhoz érkeznek. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA katasztrofális közúti közlekedési morál és az állam ignoranciája Európa egyik legveszélyesebbjévé teszi a magyar utakatA csapnivaló közlekedési morál és a kormányzati közlekedésbiztonsági politika szinte teljes hiánya is felelős a hazai utakon a balkáni és posztszovjet viszonyokért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet baleset gyorshajtás közlekedés sebességmérés traffipax Olvasson tovább a kategóriában